Díszdoktori címmel tüntette ki Kertész Imre Nobel-díjas írót a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem pénteken a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

Az ünnepélyes eseményen – amelyen megjelent az osztrák, a román és a svéd nagykövet … Tovább »

A gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napjára emlékeztek közösen a zsidó közösségek és a történelmi egyházak vasárnap a Heves megyei településen.

Aki nincs – így hangzik Forgách András 1999-es könyvének címe, amely a héber Zehuze (jelentése kb. „Ez van”) címet viselő, nagyszabású prózakísérlete közvetlen előzményének, szerves részének, avagy ellenpárjának tekinthető.

A házasságközvetítés előnyei

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Több száz civil szervezet, alapítvány és magánszemély nyert összesen 1.8 milliárd forint kormányzati támogatást a Civil Alaptól a magyar holokauszt emlékév alkalmából kiírt pályázaton tavaly. A nagyobb összeget elnyert pályázatok közül néztünk meg közelebbről tízet. Közülük egy visszaadta a támogatást, négyen halasztást kértek, egy projekt gazdáját pedig nem sikerült elérnünk. Öt pályázó viszont, saját beszámolója szerint, megvalósította vállalását. Közülük hármat (egy honlapot, egy komplex drámapedagógiai workshopot és egy folyóiratot) bárki megtekinthet.

A holokauszt 70 program indítása a zsidó közösséget a gyakori emlékezetpolitikai torzulások miatt már amúgy is frusztrált állapotban találta.

JÓ KEZDET. A holokauszt-emlékév jó szándékú kezdeményezésként indult. A kormány méltó módon kívánt emlékezni a hetven éve … Tovább »

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Hann Endre – Róna Dániel: Antiszemitizmus Magyarországon, 2014
Ebben a cikkben összefoglaljuk a 2014-es kutatás legfontosabb eredményeit – különösen az antiszemitizmus mértékére és a 2014-es év ügyeinek hatására koncentrálva.

A Jelenkor márciusi számát a lap által rendezett, Az emlékezés feladata című konferencián elhangzott beszélgetés részletével ajánljuk. Németh Gábort, Szántó T. Gábort és Ungváry Rudolfot György Péter kérdezte. 

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából 2014 végén kutatást végzett az antiszemita előítéletek gyakoriságáról, erősségéről és a zsidóellenes előítéleteket tápláló csoportokról a magyar társadalomban.

Közel két évig tartó munka- és tárgyalássorozat eredményeképpen korrigálták az új Nemzeti Alaptanterv zsidóságot érintő részeit.

“A belső viták természetesek, de az államot nem helyes bevonni ezekbe.”

Március 19-én 17:30-kor a hivatalos megnyitóbeszédekkel vette kezdetét Debrecenben az Apolló Moziban a Debrecen Város önkormányzata, Izrael állam budapesti nagykövetsége és a Debreceni Zsidó Hitközség által közösen szervezett négy napos program, az I. Izraeli Filmnapok.

Javarészt rablott volt a náci arany, mint azt a független svájci vizsgálóbizottság utóbb megállapította, hiszen részben Európa – túlnyomórészt zsidó – polgáraitól, részben az elfoglalt, megszállt országok bankjaiból származott. Aranyat értek a rablott drágakövek, … Tovább »

A beregszászi magyar főiskola konferenciát szervezett a kárpátaljai deportálások hetvenedik évfordulójára, melynek vendége voltam.

Bernhard-Henri Lévy francia filozófus és író beszéde az ENSZ Közgyűlésen

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése