Heisler András volt Mazsihisz elnök és Radnóti Zoltán rabbi a BZSH közgyűlésén élesen bírálták a hitközségi vezetést a temetői állapotok miatt. Kunos Péter, a Számvizsgáló Bizottság elnöke lapunknak úgy fogalmazott: az alapszabály szerint a hitközség ügyvezetését terhelheti felelősség az ellenőrzés elmulasztásáért.

Cardin szenátor, aki személyesen nem vett részt a bizottság múlt pénteki
meghallgatásán, utólag nyilatkozatot csatoltatott a meghallgatás
jegyzőkönyvéhez. A testület társelnöke felszólított a helsinki folyamat
emberi dimenziójáról 1989-ben megtartott koppenhágai konferencián
elfogadott, az antiszemitizmust elítélő dokumentum rendelkezéseinek
végrehajtására. 

Jó volna leülni a témában érdekelt és álláspontjukat nyíltan vállaló
értelmiségiekkel, fiatalokkal, rabbikkal, hogy vitára hívjunk minden
oldalt.

Beszélgetés a 2011-es népszámlálás zsidó vonatkozású problematikáiról, 2011. december 28-án szerdán a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.)

Gál András Levente előkészítő egyeztetést kezdeményezett az örökjáradék
kifizetésének rendjéről a zsidó közösségek képviselőinek részvételével
tartott csütörtöki tanácskozáson.
 

Gál András Levente kormánybiztos előkészítő egyeztetést kezdeményezett
az örökjáradék kifizetésének rendjéről a zsidó közösségek képviselőinek
részvételével tartott csütörtöki tanácskozáson.

Átadták a magyarországi zsidókért idei díjait Manninger Jenőnek, a Zalai
Megyei Közgyűlés fideszes elnökének és Suchman Tamásnak, a
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) felügyelőbizottsága
elnökének vasárnap Budapesten. A szintén idei kitüntetett Rosinger
Oszkár, a Karcagi Zsidó Hitközség nyugalmazott elnöke nevében
unokaöccse, Csillag Dávid vette át a díjat, míg Dávid Moskovits rabbi
későbbi időpontban veszi át az elismerést.

A Mazsihisz elnökével, Feldmájer Péterrel és a szervezet ügyvezető
igazgatójával, Zoltai Gusztávval folytatott megbeszélést Mesterházy
Attila pártelnök-frakcióvezető és Steiner Pál országgyűlési képviselő –
tájékoztatta az MTI-t kedden az MSZP.

A nemzetközi antifasiszta napon a nyilas terror áldozataira emlékeztek a Cipők a Dunánál emlékhelynél.

Két nap alatt tucatnyi magyar politikussal és egyházi vezetővel tárgyalt
a világ reformzsidóságának két csúcsvezetője Stephen Fuchs rabbi, a
World Union for Progressive Judaism (WUPJ) elnöke és Leslie Bergman, a
szervezet európai vezetője.

Martonyi János külügyminiszterrel találkozott a Progresszív Zsidó
Világközösség (WUPJ) elnöke csütörtökön. A megbeszélésen, mint Stephen
Fuchs rabbi, a WUPJ elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, azt
vetette fel, hogy ismerjék el az egyházi törvényben magyarországi
vallási szervezeteiket – a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget és a
Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének delegációja (Deutsch
Róbert Főrabbi a Rabbitestület vezetője, dr. Feldmájer Péter MAZSIHISZ
elnök, Zoltai Gusztáv Ügyvezető Igazgató, Zeév Paskesz az Orthodox
Izraelita Hitközség főtitkára, Streit Sándor a MAZSIHISZ
elnökhelyettese, a BZSH elnöke) 5772. Tisri hó 13-án megbeszélést
folytatott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Köves Slomó
rabbi által vezetett küldöttségével a Budapest, Síp u. 12. szám alatti
székházban.

A Szombathelyi Zsidó Hitközség saját erőből építtette újjá a már
balesetveszélyessé vált székházát, ebben kapott helyet a központ. Új
tereket alakítottak ki, megerősítették a szerkezetet, és a nyílászárókat
is kicserélték az épületen. Az avató ünnepségen beiktatták a közösség
új vallási vezetőjét is.

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

2011. szeptember 23-25 közt rendezte meg a Debreceni Zsidó Hitközség a
XII. Magyarországi és Határontúli Hitközségek és Szervezetek
találkozóját, melyen a résztvevőkön túl számos közéleti és politikai
vezető személyiség jelent meg.

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

A Mazsihisz kampánya – szakítva a szervezet korábbi politikájával – azt
célozza, hogy a népszámláláskor aki akarja és zsidó kötődésűnek érzi
magát, vallja magát zsidónak. A szervezet szerint semmi nem változott.
 

A Mazsihisz korábban keményen ellenezte azt a kezdeményezést, amely
szerette volna törvényben elismert nemzeti kisebbséggé nyilvánítani a
zsidóságot. Feldmájer Péter elnök ugyanakkor arra bátorítja az
érintetteket: ha úgy szeretnék, a népszámláláskor nemzetiségiként is
vállalják zsidó identitásukat. 

Jeff Levine ügyvivő, aki April Foley és Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövetasszonyok budapesti tartózkodása közti időszakban látta el az Egyesült Államok képviseletét, meglepődve vette tudomásul, hogy a roma és zsidó közösségek még a Jobbik növekvő népszerűsége ellenére sem tudnak együttműködni, sem egymással, sem saját közösségeiken belül – derül ki egy a WikiLeaks által pénteken nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratból.