Összesen 303 találat (21 - 40) : Fekete György.
Múlt hónapban az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Dísztermében diplomaátadó ünnepséget tartottak. Rabbidiplomát szerzett Hercz Dániel, míg Zsidó kultúrtörténet szakon négy, Felekezeti szociális munkás szakon tizenegy hallgató vehette át a diplomáját.
Csendben meghúzódó … Tovább »
Berki Tamás jazz énekessel beszélgettünk önéletrajzi ihletésű könyve, a Hangszálak megjelenése apropóján.
Könyved a járvány kitörésekor kezdted írni, és a háború kirobbanásakor fejezted be. Volt tudatos szerzői módszered?
Már jóval előbb kezdtem el, de évek alatt … Tovább »
Debrecenben született, minden iskoláját itt végezte és itt szerzett diplomát is a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Nyomatékosítja, hogy első-generációs értelmiségi. Nagyapja még fuvaros volt Tokajban, bort szállított lovaskocsival Lengyelországba, onnan pedig fát vissza.
Nyomdász … Tovább »
Kócos macskaember-kölyök (üdítően dilis bábfigura) haja lobog, visítva forgolódik, forgolódva visít a kiságyban, anyukája türelme lankad. Ismerős, ugye?
A Gólem Színház frissen bemutatott bábelőadásában spontánul árad a fekete humor, és a szürke hétköznapok varázslatossá … Tovább »
„Tényekből és legendákból, kimerevített pillanatokból egybeálló „kis” történelem, mely azonban talán a világon sehol nem kapcsolódik annyi szállal a másik, a nagy történelemhez, mint ezen a tájon.” (Parti Nagy Lajos: Egy kiállítás elé)
Zsidó családban született … Tovább »
30 éve halt meg Schwartz Sándor/Tisbi Illés/Isaiah Tishby, a világhírű, erdélyi magyar születésű kabbalista és irodalmár. Fiatal korában az erdélyi zsidóság története, a cionizmus és a versek foglalkoztatják. Publikációiban ekkor még a Tisbi Illés[1] nevet használta. Később … Tovább »
„Ami elmúlt, még nem a múlté”
(Elias Canetti)
Székesfehérváron él és dolgozik a város zsidó múltjának kutatója, az emlékezet egyik őrzője. Történész, művészettörténész, muzeológus, számos társadalmi egyesület alapítója, tagja, önkéntese.
Könyvíró, … Tovább »
Ezeket a mondatokat hallva nem tudtam nem gondolni Jitzékére, Lejbman bácsi unokájára. Elképzeltem, hogy hányszor gondolhat ez az öregember olvasás közben a megölt unokájára, s ki tudja még ki mindenkire a családjából. Közben belépett Teichner Fáni néni, mögötte Smilu és Karádi … Tovább »
A demokrata Raphael Warnock a zsidó szavazók támogatásával győzte le Herschel Walkert a Georgia állambeli szenátusi választások második fordulójában.
A demokrata Warnock szenátor újraválasztásában jelentős szerepet játszottak a helyi zsidóság rá adott szavazatai.
A számok … Tovább »
Az alábbiakban folytatásokban kezdjük el közölni Schüttler Tamás visszaemlékezéseit Kisvárdán, a háború után megmaradt zsidó közösségben szerzett gyerekkori élményeiről.
Valamiért nem szerettem Teichner Smilut, ezt a velem egykorú vörös, szeplős, pajeszos fiút, akinek … Tovább »
A Kultúrpolitikai Intézet két évvel ezelőtti felülvizsgálatában, amely a kulturális kiadásokat vette górcső alá, megállapította, hogy a Szlovákiában található műemléki ingatlan egynegyede sérült, sok esetben lepusztult állapotban van. A műemléki adósság hatalmas, az intézet … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
A „nem kívánatosnak” minősített zsidó szerzők műveinek megsemmisítését 1944. június 16-án kezdték meg Budapesten. A barbár cselekedet évfordulóján nyilvános felolvasással emlékezik az elpusztított könyvekre és szerzőikre a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike), a … Tovább »
Az első világháborút követően a magyar politikai elit zsidósággal kapcsolatos nemzeti stratégiája megváltozott. Az önmagát a magyar nemzet részeként felfogó neológ elit a dualizmus időszakára aranykorként tekintett. Írásomban azt vizsgálom, hogy a neológ Egyenlőség című lapban, … Tovább »
Pándi Pál irodalomtörténész, kritikus és politikai tanácsadó több, eltérő műfajú szöveget magában foglaló kötetének szerkesztője egészen kitűnő munkát végzett.
Ugyanis a személyiség legbelső magjához éppen a végső oldalakon férkőzhetünk a legközelebb. Az utolsó … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján kezdtük el közölni Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányát – ma a harmadik részt olvashatják.
(Közjáték)
Ezen a ponton talán helye lehet egy személyes érdekű emléknek is, életkoromnál fogva én … Tovább »
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »
Október közepétől december végéig “különleges előadásokkal és egyedi felállású zenei formációkkal” várja a közönséget a Zsidó művészeti napok (ZsiMü) programsorozata több budapesti helyszínen, köztük a MOM Kulturális Központban és a Frankel Zsinagógában.
Vadas … Tovább »
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2021. július 14. és augusztus 17. között Szemtanúk címmel kiállítást rendezett a ferencvárosi 2B Galériában. A Ráday utca 47. szám alatt működő kortárs művészeti galériát a 2B testvérek, azaz Böröcz László és András alapították. … Tovább »
1952 szeptemberében meglepő helyről kapott segítségkérő-levelet Stöckler Lajos (1897-1960), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke. Ennek feladója nem volt más, mint az egykori testőr altábornagy Lázár Károly (1890-1968) felesége. … Tovább »