3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL

Történelmi okoknál fogva az iz­raeli gazdaságban nagyon je­lentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvá­nos tulajdonban lévő vállalkozás fejlő­dött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első évei­ben a … Tovább »

Egyéni kárpótlás Magyarországon

Meglehet, úgy tanítják majd a hu­szonegyedik század iskoláiban – hiszen számos okból szükség lesz erről sok szót ejteni, hogy a történelem leg­hosszabb kárpótlási huzavonája Magyarországon zajlott le. Kezdete 1972- re nyúlik vissza: akkor kaptak … Tovább »

1995 szeptemberében Dél-Franciaország (a jobboldal hagyományos fellegvá­ra) három városában választottak a szél­sőjobboldali Nemzeti Front színeiben in­duló polgármestert. Toulon, Marignan és Orange városainak zsidó közösségei ri­adtan reagáltak a politikai fordulatra – csakúgy, … Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi

Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte

Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány

A szegények, árvák, betegek istápolásának törvénye végigkíséri a zsidóság történetét. Ennek intézményei Magyarországon is kiépültek és hatásosan működtek, míg meg nem semmisítették a gyámolítottakat és a fenn­tartókat, … Tovább »

Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám

Az új képviselőház tagjai közül 12 tar­tozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neu­mann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár … Tovább »

Dr. Laszlo Petrovics-Ofner: Gyökere a trauma és a félelem
Erdős Ferenc: A bal se jó
Gadó György: Nem csak egy könyvről van szó
Báron György: Szól a kakas már…
A Század Nagy Fotográfusa
A magyar-zsidó képzőművészet létformái
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, … Tovább »

Mint angolul beszélő zsidó, aki héberül nem tud és magyarul is csak egy kicsit, nehezen tudtam elolvasni a Közösségi jó­vátétel (Szombat, 1996. április – a szerk.) című cikkét, de gratulálni akarok Seres Lászlónak őszinteségéért, nyílt beszédé­ért. Azt hiszem, mindenkinek … Tovább »

Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyo­mán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztu­dottan kedvenc mesterem … Tovább »

(Viták, viszályok a rabbikarban)

Körülbelül egy hónappal ezelőtt a magyarországi rabbikar 9:1 arányban olyan döntést hozott, melynek értelmében Raj Tamás főrabbi többé egyetlen magyarországi zsinagógában sem gyakorolhatja hivatását.

A döntés valószínűleg egyedül­álló … Tovább »

Nemzetközi sajtószemle a Rabin-gyilkosság utáni két hétből

„Izrael számára minden út fájdalmas lesz. De a béke útja mégis jobb, mint a háborúé.”

(Jichak Rabin utolsó beszédéből)

Amir katonaéveit a hadsereg egyik elit egységében töltötte. A Jewish Agency később … Tovább »

Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak en­nek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsősé­ges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történeté­ben. … Tovább »

Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berli­ni zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létre­hozását, melyekben Talmudot vagy ha­sonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

Marhafartő

Kint ültünk, a teraszon. Éjfélre már kicsit lehűlt a levegő, de ennek arányában fogyott a seprőpálin­ka, a gulyás és a vörösbor is. Beszélget­tünk. A kutya már végignyalt mindenkit, szuszogó subaszőnyegként az asztal alá rogyott, s csak néha horkantott egyet. … Tovább »

Többszöri hosszan tartó, lelkes, ütemes taps

A NYITÓ IMÁBAN Markovits Zsolt rabbi a többi kö­zött a következőkkel fordult a Világ Királyához: A mai nap fordulópont számunkra. Imádkozunk Hoz­zád és kérünk Téged, adjál nekünk jó gondolatot… A mi döntésünk ma négy évre … Tovább »

(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)

HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »

„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1

(Vázsonyi Vilmos)

A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.

A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben

,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »

AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »

Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor

A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »