„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

A kedden lezajlott izraeli parlamenti választások egyik nagy nyertese Avigdor Liberman és ultranacionalista, szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) pártja.
 

A Dohány utcai zsinagógánál őrjöngött szombat este egy tízfős társaság. Egyikükön nyilaskeresztes karszalag volt, elfogták őket.
 

A Magvető kiadó, Hafner Zoltán szerkesztésében, Kertész-esszékötetet jelentetett meg az ünnepekre. A szövegek döntő többségét Kertész olvasói jól ismerik, az utóbbi években mondott alkalmi beszédek lehetnek valamelyest újak számunkra és művésztársakról szóló nyúlfarknyi, többnyire napi és hetilapok hasábjairól kimentett írások, kiállítás megnyitók, nekrológok.

„És Jákob lakott apja országában, Kánaán földjén” (1Mózes 37, 1). A héber „vájésev” szó, ómen-szerű kifejezés, jelentése: (és) élt, ült, lakott. Hallatára, első pillanatban békét, nyugalmat, biztonságot feltételezünk, mégis mögötte van a rossz, a fájdalom, a veszteség. 

Kertész Imre Nobel-díjas író örömmel fogadta és nagy dolognak tartja, hogy Európa nyomasztó öröksége címmel egy kötetben jelentek meg az utóbbi 20 évben írt esszéi a Magvető Kiadó gondozásában, s a könyv a napokban a boltokba került.

Kanadában őrizetbe vettek egy 54 éves palesztin férfit, akit azzal gyanúsít a francia rendőrség, hogy ő hajtotta végre 28 évvel ezelőtt a négy halálos áldozattal járó merényletet a párizsi Copernic utcai zsinagóga ellen.

Érdekes felfedezést tett a Sun című angol bulvárlap internetes változata. Kiderítették, hogy az általuk náci vezetőnek deklarált Füzessy Zoltán a Kent megyei Gravesendben lakik, Angliában. Füzessy a Jobbik alelnöke, és az újság állítása szerint Angliában próbál bázist kiépíteni és támogatást szerezni angol szélsőjobboldali szervezetektől.
 

Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámájával a kolozsvári Tranzit Házban vendégszerepelt vasárnap az Aradi Kamaraszínház. Harsányi Attila magyarországi színművész az általa életre keltett náci vezér figurájáról és az előadás hatásáról beszélt.

Egy a harmincas években fajvédelmi dolgozatokhoz is felhasznált arcképcsarnok képezi az alapját Magyarország 2009-es Velencei Biennálén való megjelenésének. A zsűri Rényi András és Forgács Péter munkáját díjazta. 

Franz Podezin 1945-ben – feltehetően a grófnő segítségével – eltűnt, szemtanú pedig nemigen akad: az áldozatokat 18 zsidónak kellett eltemetni, akiket aztán másnap szintén kivégeztek. Az osztag egyetlen életben maradt tagját 1946-ban meggyilkolták. 

A közel-keleti konfliktus újabb szakaszába lépett Libanon és Izrael. Ez alkalommal azonban nem területi viták, vagy a Hezbollah okozta a nézeteltérést. Izraelt északi szomszédja a humusz nemzeti étel jogtalannak vélt exportja miatt kívánja a nemzetközi bíróság elé citálni. 

Hét évvel ezelőtt az egész világ egyenes adásban nézte, ahogy összedől a World Trade Center. Az egyik kamera mögött Jeff Scarborough állt. Másnap nyugdíjba ment. Hogy miért, munkatársunknak is elmesélte. 

Elérkeztünk a XXI. század első évtizedének a végére, amikor immár idős emberek adnak számot arról, hogyan élték át gyerekként a holokausztot.

A zsidó származású Keleti Ágnes a II. világháború alatt egy svéd diplomata segítségével bujkált a fővárosban, majd Helsinkiben és Melbourne-ben összesen tíz érmet – köztük öt aranyat – nyert, és ezzel a magyar sport legendájává vált.

Azon, hogy szép állat-e a turul lehet vitatkozni, de teljesen felesleges. Azon sem nagyon érdemes most történetünk szempontjából elmélkedni, hogy mint jelkép, megállja-e a helyét egy XXI. századi normális társadalomban.
 
 
 
 

A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott. Azóta is csak akkor érdemes felújítani, ha Miska és Marcsa szerepét átütő erejű művészek, igazi közönségkedvencek alakítják. Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja,melynek a komikus figura a címszereplője.  

„Én sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok, hogy együttérzek Izraellel. Ugyanakkor nekem sincs mentségem: kiváltam a pionírok közül és visszacsúsztam a túlélő zsidóság ígéretföldjének hitt kommunista menedékébe. Zsidóságukat megtagadva, ezek az emberek előbb-utóbb torzult személyiségekké és potenciális áldozatokká váltak.

1977-ben egy novemberi délután a Londra szállodában, ahol a „Másként gondolkodók biennáléja” jóvoltából tartózkodtam, felhívott Susan Sontag (1.), aki a Gritti-ben lakott, szintén a rendezvény vendégeként. „Joseph, mit csinálsz ma este?” – ,kérdezte. „Semmit. Miért?” – feleltem. „Hát csak összefutottam ma a piazzán Olga Rudge-dzsal (2.), ismered?” „Nem. Aki Pound (3.) barátnője volt?” „Az”.
 

Forrás: Élet és Irodalom 2008. április 30. Alig néhány nappal a hírhedt szélsőjobboldali publicista antiszemita írásának megjelenése után, egy akár békésnek is nevezhető vasárnap délután a Fidesz 20. születésnapján készült fényképek és videofelvételek árasztották el az … Tovább »