Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.

A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Egy avatás előtt álló rabbinövendék vonzódni kezd a női ruhákhoz…

Egy amerikai szövetségi bíró elutasította, hogy elrendelje egy impresszionista festmény visszaszolgáltatását egy zsidó nő leszármazottjainak, akit 1939-ben kényszerítettek a műalkotás eladására a náci Németországban.

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Az izraeli miniszterelnök beszéde az amerikai kongresszus két háta előtt, 2015 március 3-án. Teljes felvétel és angol nyelvű szöveg.

NETANYAHU: Thank you.

(APPLAUSE)

Thank you…

(APPLAUSE)

… Speaker of the House John Boehner, … Tovább »

A hivatalos franciaországi iszlám intézményrendszer szervezetlen és nem képes gátat vetni a radikalizmusnak.

Szegeden – ahogy ez számos magyar zsidó közösségben történt – a deportálásból vagy munkaszolgálatból visszatért zsidók maguk állítottak emlékművet elpusztított testvéreiknek.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

A Herczeg család története[1]

Csak örülhetünk annak, hogy a Szombat internetes hasábjain fellángolt a vita a neológia mibenlétéről.

A Tánáchban majdnem minden főszereplő hajléktalan vagy menekült.

„Zsidók” és „zsidózók”

Az askenázi és a szefárd közösség élére is ultraortodox főrabbit választottak Izraelben – jelentette a Háárec, izraeli napilap. Mindketten a volt főrabbik fiai.

A Közép- és Kelet-Európából származó zsidókat tömörítő askenáziak vallási vezetője Dávid Lau lett, a szefárdoké … Tovább »

Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,

Hagyományos többnyelvűség
A zsidók a babyloni fogság óta felvették vándorlásaik során a környező népek nyelvét, és így alakultak ki a speciálisan zsidó nyelvek, mint például az arámi, a judeo-arab, a ladino (judezmo / judeo-spanyol) és a jiddis is. A jiddis eredetileg a 10–13. … Tovább »

A Simon Wiesenthal Központ a Lengyel Tudományos Akadémia elnökéhez, Michal Kleiberhez intézett levelében tiltakozott Krzysztof Jasiewicz történész-politológus antiszemitának minősített kijelentései miatt.

A történésznek a Focus Historia Ekstra magazinban megjelent interjúja okozott … Tovább »

A 60 éves Fehér László három kiállítása