Összesen 769 találat (741 - 760) : Erdély Ma.
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »
Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püspökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyulafehérvár maradt a püspöki székhely, … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is tekintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótárnak. Divatos lexikonregény formájában jelenítette meg elképzelését … Tovább »
Gondolatok a Szabó Dezső vitához
(Második, befejező rész)
AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi szerepét. (…) Sokan fognak csodálkozni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban … Tovább »
IGAZÁN nem panaszkodhatunk, hogy nincs részünk groteszk helyzetekben. Nem először történik és gyaníthatólag nem is utoljára kifogyhatatlanul találékony évszázadunkban, hogy véres kezű zsarnokok és mindenre elszánt területrablók packáznak az elképedt világgal, s nagy … Tovább »
Sipos Tibor, a Németországi Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat elnökségének lelkészi tanácsbírája 1999. december 16-án nyilvánosan követelte két elnökségbeli tagtársának, dr. „vitéz” Czanik Géza tiszteletbeli örökös elnöknek és dr. Fáy Gedeon világi elnöknek … Tovább »
Beszélgetés Varga László történésszel
Néhány előadásának híre nyomán kerestem fel Varga Lászlót, az MTA Történettudományi Intézetének kutatóját. Ami hozzá vitt, az az utóbbi évtizedekben a szőnyeg alól szintén előkerült, ez időben leginkább az „urbánus-népies” … Tovább »
A Die Gemeinde, a bécsi hitközség folyóirata Karl Pfeifer szerkesztő állhatatosságának köszönhetően ugyancsak napirenden tartja Eichmann és Wisliceny két magyar cinkosának ügyét. A lap felhívta dr. Martin Kruse püspököt, a németországi evangélikus egyház elnökét, intézkedjék … Tovább »
Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betelepült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Lengyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »
Messziről érkezett egy könyv. Nem a küldeményt felvevő és továbbító postahivatal, az izraeli kiadó van távol tőlünk, hanem a versek megírásának ideje, az 1944-es-1945-ös esztendő. Meg a fogantatás körülménye. Hiába maradt ránk másoktól is, elpusztultaktól, köztük a … Tovább »
ELEMÉR MONDTA egyszer: Lacikám, írjál szépirodalmat. Csillogott a szeme, teljesen átszellemült. Hidd el, csak szépirodalmat érdemes írni.
Akkor megkapott ez a mondása. Elemér jó fiú volt és nagyon gyenge író. Igazában véve nem is volt író, se történész, aminek egy időben … Tovább »
1.
„Tehetetlen szemtanúi vagyunk annak, hogy megnyomorítják nemzetünket Erdélyben … Most talán átélhetjük azt, amit átélhetett egy örmény vagy egy zsidó. Azt a kiszolgáltatottságot, azt a tudatot, hogy kivert eb módján nem vagyunk biztonságban saját szülőföldünkön … Tovább »
KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Marietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak elsősorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »
Karcsú kis kötetet hozott a posta Izraelből, számomra ismeretlen feladója a szerző: Zimán-Izsák Mária. A „Betűsírkő Évának” című visszaemlékezésében – inkább nevezném vádiratnak – imádott Éva húga alakját rövid, földi pályafutása fontosabb eseményeit, mindenekelőtt … Tovább »
Lenyűgözően bájos és értékmentő könyvet adott ki az Európa Könyvkiadó. Címe: Erdélyi jiddis népköltészet. A kötet meghökkentő is, mert nem Magyarországon, nem is Erecben állították össze, hanem ott, ahol már alig akad zsidó, és elkészítését, minden bizonnyal, a hatóságok … Tovább »
A magyarországi zsidó közösség, melynek lélekszáma 80-100 ezer, a magyar nemzeten és kultúrán belül egy sajátos zsidó kultúrának is hordozója és képviselője. E közösség nagyságát jellemzi, hogy létszáma a magyarországi románok, szerbek és szlovének együttes létszámának … Tovább »
A döbbenet markolt a lelkekbe, amikor a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom képei peregtek a televízióban. A gyilkolás irtózatos pillanatai, a földre terített emberbe gázoló bőszült, vak indulatok láttán újra telítődött félelmetes tartalmával a szó, mely puszta történelmi … Tovább »
A zsidó vendégszeretet
Csaknem minden népre azt mondják, hogy vendégszerető. Tapasztalataim szerint a zsidó családok háza, lakása nyitva állt, asztalánál hely volt a vendég, a barát, az idegen, a vándor, a szegény ember, az éhező számára. Hagyománya van annak, hogy a messziről … Tovább »
„Senki sem foszthatja meg a Panoráma szellemi műhelyét attól a dicsőségtől, hogy hegyeken és határokon átsugárzó erővel szőtte a szabadság szellemének szövetét…” – így kezdi „Chrudinákék” című cikkét Karácsondi Miklós az MSZP folyóiratában, az Új Fórumban.
Nem … Tovább »