Összesen 785 találat (721 - 740) : Erdély Ma.
Fejezetek a magyarországi zsidóság életéből a hivatalos címe annak a kiállításnak, amely e hónapban is megtekinthető a XI. kerület Bocskai út 37. szám alatti TIT Stúdóban. Érdemes felkeresni, mert összegyűjtve találjuk ott a római korból származó sírkőről, mécsestartóról … Tovább »
A magyarországi zsidóság múltját, történelmünkben elfoglalt helyét a magyar társadalom nagy többsége alig, vagy sehogy sem ismeri. Pedig a múlt ismerete nélkül a jelent sem érthetjük meg.
A zsidók története Magyarországon az államalapítás koráig nyúlik vissza. A magyar királyság … Tovább »
Zsidó szerénység
Előző könyvemben azt állítottam – és ezt semmi okom vissza- vonni -, hogy a zsidó humorérzék elveszett valahol útközben Izrael felé. Az igazság az, hogy az izraeliek zsidók és Izrael mégsem zsidó ország. Izrael egy új, független állam, növekvő önbizalommal … Tovább »
Interjú Donáth László evangélikus lelkésszel
A 60 ezer ember elnémult. A szónok is hallgatott. Béklyóba verte a meghatottság. Majd tekintete végigsiklott a tömegen. Kinek egy szál szegfű, rózsa, kinek gerbera volt a kezében. „Hitünket próbálják megtörni… jog és igazságosság…”, … Tovább »
Amíg Vargán laktunk, az őszi nagyünnepeket mindig Felsőmindszenten töltöttük. Valamikor nagyszüleim is odajártak, de amíg állt a zsúpfedelű zsinagóga, a jeles napokon abban imádkozott úgy a közeli, mint a megye távolabbi kis falvak zsidó lakóinak jelentős része. Elsősorban a rokonainkra … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Izraeli újságíró, aki az ötvenes években egy ideig a zsidó állam budapesti diplomáciai képviseletén teljesített kulturális- és sajtóattaséként diplomáciai szolgálatot.
Máramaroson született, édesapja főrabbi volt. A kolozsvári egyetem hallgatójaként kezdett írni az ottani … Tovább »
A Habima színház Budapesten
A május 3-a és 10-e között sorra kerülő Izraeli Hét keretében várható a Habima, az izraeli Nemzeti Színház vendégszereplése. A vendégjáték kapcsán kérdeztük Rónai Andrást, a Valahol Európában egykori Ficsúrját, a 43 éve Izraelben élő állami … Tovább »
A zsidó diaszpórában elsősorban a költészet, a költők voltak fenntartói a héber nyelvnek. A költészetnek (és persze más irodalmi műfajnak is) évszázadokon át voltak olyan művelői, akik mondanivalójukat, gondolataikat, érzelmeiket, vágyaikat egyéni vagy az úgynevezett „gazdanéptől” … Tovább »
Judaisztikai intézet Kolozsvárott
1990 októberében Kolozsvárott megkezdte működését a Mose Carmieli Judaisztikai és Történettudományi Intézet (ez az elnevezés az intézet hivatalos román nevének fordítása). Az elnevezés Mose Carmieli Weinberger professzorra, a New Yorki Yeshiva … Tovább »
Jeruzsálemi sajtórandevú
A zsidó médiák szerkesztőinek negyedik találkozóján lehettünk van kétszázhatvanan. A vendéglátók utáni legnépesebb delegáció az Egyesült Államokból érkezett: ötvenhárman jöttek el 34 újságtól, 2 televíziótól és tájékoztatással foglalkozó … Tovább »
Komoróczy Géza: Élő nyelv, holt nyelv, szent nyelv
Végházi István: Szefárd zsidók Erdélyben?
A gazdasági rovat postájából
Öntözés szennyvízzel
Korányi László: Tradíció és praxis
Ahogy a VOSZ csinálja
(bánhidi): „Tanulmányozzuk a mosáv és a kibuc működését”
Nógrádi … Tovább »
Az 5752. zsinagógai évben fontos eseménye lesz az egyetemes zsidóságnak. Felidézzük a zsidók Spanyolországból való kiűzetésének emlékét.
A spanyol kormány hasonlóan jár el: az 500 éves évfordulóval kapcsolatos programok közé iktatott egy nagyfontosságú külön programot, … Tovább »
A mecénás
״Van olyan, aki bőven adakozik, / és. annál inkább gazdagodik; és a ki / megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik… / ki mást felüdít, maga is / üdül.” (Példabeszédek könyve 11.24.)
A mecénás írók, költők reménysége. Az utóbbi években több … Tovább »
Konferencia a „magasban”
Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »
A Holocaust eseményei a mai Románia területén mindmáig kevéssé kerültek a nyilvánosság elé. A legfontosabb forrásmunka Matias Carp dokumentumokat tartalmazó három kötetes műve, a Cartea neagra (Fekete könyv), mely 1946 és 1948 között jelent meg. Ugyanakkor az észak-erdélyi eseményekről … Tovább »
A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen hat éve indult angol nyelvű orvos-, öt éve gyógyszerészképzés. Az idegen nyelvű térítéses oktatásban 37 országból közel félezren tanulnak, köztük 26-an Izraelből. Számuk az 1991/92-es tanévben további 18 medikussal növekszik.
Vannak … Tovább »
Glück Jenő: Judaisztika erdélyi könyvtárakban
És ki ül a vádlottak padján?
(-le-): Ohávé Hámoledet
Babits Antal: Asztali Áldás
Babits Antal: „Volt Egyszer, Volt Egy Kis Zsidó”
Vadász Ferenc: Meteor művészsors
Az ősi föld festője
Kartal Zsuzsa: Követem a csillagot
Újlaki Gabriella: … Tovább »
A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő keresztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették … Tovább »
Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről
A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, … Tovább »