Összesen 785 találat (661 - 680) : Erdély Ma.
Sanders Iván
Végzetes szabadságA felvilágosodás eszméi Földes Mária A séta című regényében
Az európai felvilágosodás eszméjéről bizton állíthatjuk, hogy az egyre szekularizáltabb irodalom felemelkedéséhez vezetett, a zsidóság pedig a világi irodalmon keresztül eljutott … Tovább »
Fordulatok előttCionizmus az 1938 és 1940 közötti Magyarországon
A magyar cionista mozgalom 1938-tól kezdve óriási átalakuláson ment keresztül. Olyan területeket csatoltak Magyarországhoz, amelyeken hozzávetőlegesen kétszázezer zsidó élt, akik a politikai paletta minden árnyalatát … Tovább »
A bombamerényletek és a palesztin állam
„Ó Allah, pusztítsd el Amerikát, mert a cionista zsidók irányítják… Azok az otthonok, amelyeket a zsidók építenek, Allah segítségével az araboké lesznek. Allah megbosszulja prófétáját a gyarmatosító telepeseken, a majmok és … Tovább »
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon
Spira Cvi Elimelech, a világhírű tudós és rabbi, aki a családfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbiszéket, s új hitközségében … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Amikor a Budapesti Zsidó Múzeum 1930-ban épült szárnyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus jelentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált magyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »
zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettőzött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mögül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan tekintetével nézve – … Tovább »
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám
A szabadelvűség győzelme
A minapában az egész ország egy nagy harcztérhez hasonlított. Az alkotmányos küzdelemnek vegyes politikai elemein azonban voltaképen a liberalismus kérdése uralkodott… Éppen ezért az imént lezajlott választás örökké … Tovább »
Hogy pontosítsak, csak hat napunk van a városban, de az a Tisöbov előtti tejesböjt kilenc napjára esik. Legalább nem frusztrál a bécsi kóser húskínálat, a pestinél, finoman szólva, szélesebb választéka (s persze számunkra még a hazainál is borsosabb ára).
A „kóser szupermarket” … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
Az állam megalakulása óta, 48 éve a legfontosabb hivatalok egyike a titkosszolgálatok irányítása. Szerepét a közelmúlt tragikus eseményei tovább növelték. Ezért hívta meg Simon Peresz miniszterelnök a belső elhárítás, a Sábák élére a tengerészet addigi főparancsnokát, az … Tovább »
A református egyház hivatalosan nem vett részt az egyházpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet arénájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország története” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »
Emlékülés a zsidó felekezet egyenjogúsításának centenáriumán
„Az izraelita vallás törvényben bevett vallásnak nyilvánítatik” (1895. évi XLII. T.cz. 1 paragrafusa)
Ezzel a mondattal kezdődik az 1895. évi XLII. tc. első paragrafusa, az azóta recepciós törvényként emlegetett … Tovább »
Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZBAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó közős kulturális élet s a művészvilág számos tagja a „Jeruzsálemi napok” – három kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban … Tovább »
A mi pártunk miért nem?
A Szombatot a hazai zsidó sajtó nagyon színvonalas orgánumának tartom. Rendkívül érdekesek a számomra azok a cikkek, amelyek a környező országok maradék zsidóságának életével és problémáival foglalkoznak. Ez írások egyébként a kor dokumentumainak … Tovább »
Alexandre Safran, 1940 és 1947 között Románia főrabbija, jelenlegi genfi főrabbi, ez év március 28-án beszédet mondott a román parlament két háza előtt, amelyben méltatta Románia zsidókkal kapcsolatos politikáját a háború alatt. Alább egy erre érkezett tiltakozólevelet közlünk.
Mt. … Tovább »
ÁPRILIS 2-án RENDEZTE MEG idén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Marczibányi téri Szabadidőközpont a Zsidó Kultúra Napját.
A korábbiakhoz képest szokatlanul kis létszámú közönség előtt színpadra léptek a három zsidó iskola növendékei, élő beszélgetés hangzott … Tovább »