A Glass House neve itthon ismeretlenül cseng, ám a tagok jól ismertek: az együttes vezetője a Grammy-díjas Frank London, aki már sokszor koncertezett Magyarországon. Aram Bajakiant Lou Reed és Diane Krall rajongói egyaránt ismerhetik: a Velvet Underground alapítójának turnégitárosa a jazzdívával is sokszor koncertezett. Az argentin Pablo Aslan az etnojazz kiemelkedő bőgőstehetsége, Yoni Halévy nagyszerű izraeli jazzdobos, Jake Shulman Ment pedig tősgyökeres brooklyni hegedűs, aki a magyar, román, roma és a kelet-európai zsidó zene megszállottja, és Erdélytől a Duna-deltáig bejárta már gyűjtőként közös zenei örökségünk legfontosabb régióit.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Holder József, a három nyelven verselő költő emlékének

Holokauszt-túlélők kitüntetéséről írt alá elnöki rendeletet Klaus Iohannis román államfő,

az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a második világháború idején átélt szenvedésük előtti mély tisztelete jeléül – közölte pénteken a román elnöki hivatal.

A … Tovább »

Emlékek a gyerekkorból és a Holokauszt idejéből

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.

1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.

Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »

Abu Dzabi – Halálra késeltek egy magyar származású nőt Abu Dzabiban! Ibolya Ryant (†47), az Erdélyben született gyógypedagógust egy bevásárlóközpontban ölte meg egy dzsihadista.

Új holokauszt-emlékpont nyílt Dabason pénteken.

A felújított Tusák-Bragyova házat és a benne helyet kapó kiállítás ünnepélyes átadásán beszédet mondott mások mellett Ilan Mor izraeli nagykövet és Zoltai Gusztáv miniszteri tanácsadó.

Az egykor a Bragyova család tulajdonában … Tovább »

A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak.

A Spinoza Színházban (1074 Bp., Dob u. 15.) december 7-én.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Józsa Márta könyve múltidéző esszéregény, amely nyelvezete miatt nehezen kategorizálható.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

A Herzog-gyűjtemény hosszú idő után Magyarországra visszakerült, 32 erdélyi ötvösműből álló részét mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum pénteken megnyílt kiállítása.

Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet

Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író szülőföldjén való újratemetésének megakadályozását hozta példaként Titus Corlatean román külügyminiszter szerdán arra, hogy a román kormány eltökélt az antiszemita eszmék elutasításában.