a Kőrösmező – Kamenyec-Podolszkij-i deportálás 70. évfordulója
alkalmával tartandó kegyeleti, emlékező és tudományos konferenciára. 

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

A sajtó legfontosabb feladata, hogy feltárja az igazságot és bemutassa a
lényeges információkat, hogy az emberek eldönthessék, kivel és mivel
azonosulnak, kit és mit támogatnak – hangsúlyozta Akiva Eldar izraeli
újságíró kedden a külügyminisztériumban rendezett közel-keleti témájú
médiaszemináriumon. 

ENSZ-nagykövet: a Hamasz gyerekeket soroz be Gázában
A diplomata szerint „a következő generáció egy erőszak, terror és gyűlölet nélküli, jobb jövőt érdemel”

“Botrányt okoztak a gázai segélyflotta békeaktivistái. Az amerikai
résztvevők hazájuk nagykövetsége előtt akartak tüntetni, de amikor nem
engedték őket közelebb, akkor rátámadtak a görög rendőrökre”: idén is
készül “áttörni” az izraeli tengerzárat a Gázai-övezet partjainál az
úgynevezett Szabadság Flottilla. Eddig keveset lehetett tudni a
hajóhadat szervezőkről – egy, a héten megjelent elemzés azonban
árnyaltabb megvilágításba helyezi a csoportot. 

“A németek hajlamosak saját bűntudatukat exportálni Kelet-Európába” –
mondja Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő az uniós
elnökség alatt a magyar kormányt ért bírálatokról. A
politológus-politikus ugyanakkor elismeri, a kabinet egyes döntéseivel
kapcsolatban jogos lehet a kritika, és beszél arról is, pótcselekvés-e a
Budapesten megalakuló Tom Lantos Intézet.

 „Ne száradjon ki a forrás, és ne fonnyadjon el a fa.”(Spira Lázár egykori munkácsi haszid rabbi)A kettős kisebbségben létező, határon túli magyar zsidó kultúra egyszerre tartozott két közösséghez, és érzékeny volt mindkettő élményeire.„Határtalan” címmel elindított … Tovább »

Sand könyve nem csak Izraelben váltott ki heves reakciókat. Ezek
csillapodásának kivárására vezethető vissza a megkésett német kiadás,
mint visszafogott, óvatos reakció.
 

Hegedűs Zsuzsa szociológus, a Tégy a Gyűlölet Ellen mozgalom alapítója, a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítvány elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója.

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

„Ne száradjon ki a forrás, és ne fonnyadjon el a fa.”
(Spira Lázár egykori munkácsi fôrabbi)

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az európai határok „légiessé” válásával egyre erősebben törekszik bemutatni a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, … Tovább »

A New York Times a minap egy példátlan felmérés eredményét összegezte “A
vallási hovatartozás meghatározza az anyagi boldogulást?” című
írásában. Az írás alapjául a washingtoni székhelyű Pew Research Center
reprezentatív felmérése szolgált. Az egyedülálló kutatás irányítója,
Scott Keeter, a Pew igazgatója a hvg.hu-nak adott interjúban
megerősítette az Amerikában nagy port felvert cikk megállapításait.
 

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

„Kisebbség és többség között” címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi Intézet. A gellérthegyi intézmény könyvtárában magyar, zsidó és magyar zsidó történészek cseréltek eszmét az emigrációban, diaszpórában élő közösségekről, a magyar és a zsidó diaszpórák közötti hasonlóságokról és különbségekről.

Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli kulturális és etnikai identitás tapasztalata címmel rendeztek nemzetközi történészkonferenciát május 4-e és 6-a közötti a budapesti Balassi Bálint Intézetben.

Johanna művészetének alapmotívuma, grafikáinak és festményeinek hőse régóta
az emberi test. Ám az ő felfogásában és ábrázolásában a test mindig
valami más – ahogy régebben írtam ezekről az egyszerre szürreális,
egyszerre expresszív alakokról, a testek itt levedlik magukról a köznapi
hasonlóság bőrét, hol középkori lovagokra, csillagközi szörny-utazókra,
ősvilági rémlényekre emlékeztetnek bennünket

(…) magyarok bátorsága,
svédek gőgje,
szlávok tunyasága,
zsidók hitetlensége,
bajorok kicsinyessége,
görögök hízelgése (…) – kezdhettem volna előbb és folytathatnám tovább a népeknek a jellemzését az 1400-as évekből, de minek. Nyilvánvaló, hogy a jellemzést készítőknek … Tovább »

Mandl Péter neve nem ismeretlen a hűséges Szombat olvasóknak. Különös hangulatú várostörténeteiből közöltünk válogatást egy ízben, s Mákonypersely című könyvéről is írtunk annakidején. Mesék voltak ezek is, mint a Sári és a Nemszemétke című könyve, mely a Pagony kiadó által elindított, s 2010 óta a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése által rendezett Aranyvackor pályázat idei első díját nyerte, s amelyhez illusztrációkat Kismarty-Lechner Zita készített.
 

Megingathatatlannak hitt arab rezsimek dőlnek össze az utca nyomására.
Tunézia után Egyiptomban is távozott az évtizedekig hatalmon lévő elnök.
Egyiptomban, a legnépesebb arab államban Mubarak rendszere erősen
korlátozta a demokratikus jogokat, ugyanakkor nem hagyta kibontakozni az
iszlamistákat. A stabilitást  Mubarak garantálta, személye pedig
garanciát jelentett az Izraellel kötött béke fenntartására. Az elnök
elmozdítása alapvető változásokat indíthat el a Közel-Keleten, mindez
hatással van Izraelre is.

A németalföldi törvényhozás nagy többsége támogatja Izraelt és arra sürgeti az Uniót, hogy ne fogadja el az egyoldalú palesztin állam kikiáltását, mert az nem szolgálja a hosszú távú béke céljait.