A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá. 

Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nyílt kiállítás a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről csütörtökön, a Bálna Budapest kulturális központban.

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az augusztus 16-ig megtekinthető, interaktív … Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia a következő egy évben nem kíván foglalkozni a márciusban jogilag rehabilitált Hóman Bálint, egykori kultuszminiszter akadémiai tagságának visszaállításával

Alföldi Róbert színész, rendező nyitotta meg a 20. Budapest Pride Fesztivált a Margitszigeten, a Holdudvar szórakozóhelyen 2015. július 3-án. 

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Dan Stone-nal, a Londoni egyetem történészprofesszorával, holokausztkutatóval beszélget Laczó Ferenc.

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.

Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nyílt kiállítás a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről csütörtökön, a Bálna Budapest kulturális központban.

A gyöngyösi gettó 1944-es kiürítésének napjára emlékeztek közösen a zsidó közösségek és a történelmi egyházak vasárnap a Heves megyei településen.

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

Interjú Mérő Verával

Krekó Péter szerint minden korábbinál erősebb a – részben az ismeretlentől való félelem, részben a politika által táplált – idegenellenesség. A Political Capital igazgatója úgy látja: nem nagyon lehet tovább szigorítani a magyar bevándorláspolitikát, Orbán „vulgáris idegenellenességéhez” pedig David Cameron sem lesz partner. Az elemző azt mondta: a magyar miniszterelnök kijelentéseihez hasonlót nemhogy közép-európai kormányfők, de még nyugat-európai szélsőjobboldali pártok potentátjai sem engednek meg maguknak.

Felemás emlékév: Gadó János, Heisler András, Wekerle Szabolcs.
Holokauszt és irodalom: Jean Améry, Esztergályos Károly, Márton László (Párizs). Kövér György Tiszaeszlárról, Vanessa Lapa filmrendező Himmler naplójáról az ágy alatt.