Megjelent a Szombat márciusi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Gadó János: Iszlám és/vagy demokrácia?
A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megmondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan országban is, ahol … Tovább »

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

 
Helyszín: Magyar Zsidó Múzeum, Budapest VII. ker., Dohány u. 2.

Időpont: 2011. január 26. csütörtök, 17:00 óra

 
Jane Haining a „budapesti skót misszió mártírja” emléke előtt tiszteletét rója le a Magyar Zsidó Múzeumban (Budapest VII. ker. Dohány u. 2.), a Magyar … Tovább »

A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.

Szépirodalmi sorozatot indított a Partvonal Kiadó, amely Hans Keilson és
Somerset Maugham regényeinek idei megjelentetése után jövőre Alberto
Moravia és Alessandro Baricco műveivel jelentkezik.

Tarlós István főpolgármester arra kéri Dörner Györgyöt, az Új Színház
általa kijelölt új igazgatóját, hogy ne alkalmazza Csurka Istvánt a
színházban, mert “lapjában az európai politikai kultúrával” megy szembe.
Tarlósnál a Magyar Fórumban megjelent Csurka-cikkel telt be a pohár,
Csurkát a főpolgármester kérésére Dörner György kell, hogy kirúgja. 

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

„Szégyen a magyar keresztények szüleinek, nagyszüleinek, hogy annyi
embert hagytak elhurcolni. De nem tudom, mit tettek volna az én
nagyszüleim, vagy szüleim, ha keresztény honfitársaik nagyszüleit,
szüleit, hurcolták volna el. Nem tudom.

A Kultúrpalota előcsarnokában magyar és angol nyelven olvashatók azok az
események, gondolatok és életérzések, amelyeket Anne Frank 13 éves
korától, korai halálát megelőzően 1944. augusztus 1-jéig rögzített.
 

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Tiltakoznak a rabbik, szerintük a vallásszabadság korlátozását jelenti a
kóser vágás tilalma Hollandiában. A lengyel főrabbi emlékeztet: a
schitát utoljára a nácik tiltották be Európában.

A palesztin állam egyoldalú elismertetéséért indított kampány
értékválasztás elé állítja Európát és benne Magyarországot. Eláruljuk-e
múltunkat, zsidó-keresztény értékeinket, melyeken civilizációnk, az
alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogok garantálását célul tűző
politikai rendszereink, a szabad világ nyugszanak? 

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ előtt tartott
felszólalásában azonnali tárgyalást javasolt Mahmúd Abbasz palesztin
elnöknek. A beszédet követően a tárgyalás mellett sorakozott fel a
közel-keleti kvartett is. A palesztinok egyelőre elutasítják a
tárgyalásokat. 

A népszámlálás [1] lényegében elindult – bár az adatgyűjtés csak október
1-jén, szombaton fog –, az A/4-es, zöld színnel nyomott boríték
mostantól kezdve bármikor felbukkanhat a postaládánkban. Vagy
belenyomhatják a kezünkbe, mint korábban írtam [2], előbbi a szabvány,
utóbbi a praktikusabb, mármint a számlálóbiztosnak. Köztük nekem is, aki
a családokat felkereső negyvenezrek egyikeként fog adatokat gyűjteni a
következő hetekben.

Egy fideszes aktivista, gasztronómiai újságíró még három évvel ezelőtt
Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő lelövését ajánlotta Budaházy György
figyelmébe.

A brutális csepeli sorozatgyilkosság az utolsó csapás lehet a fővárosban
élő hajléktalanokra. A budapesti városvezetők többsége elhatározta,
hogy hadba száll ellenük. Ehhez nem is kell jobboldalinak lenni. 

Lehangolhatta az összeesküvés-elméletek kedvelőit az a napokban
nyilvánosságra került jelentés, miszerint a Palesztin Hatóság
vizsgálóbizottsága Mohamed Dahlant, a Fatah egyik volt vezető
politikusát vádolta meg Jasszer Arafat megmérgezésével. Az arab világban
mindmáig magától értetődő alapigazságnak számított, hogy Arafat
haláláért Izrael a felelős.

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Köszönetet mondtak Anders Behring Breivik norvég merénylőnek oslói tettéért az interneten a csehországi szélsőségesek.