Összesen 196 találat (61 - 80) : Elie Wiesel.
Az alábbi beszélgetésre Leonard Cohen Stranger Music: Selected Poems and Songs című könyvének megjelenése kapcsán került sor, a gyűjteményt publikáló kiadó, a Random House New York-i irodájának egyik konferenciatermében zajlott. Akkoriban Arthur Kurzweil, aki az interjút készítette, … Tovább »
Az újabb keletű szokás szerint az állam- vagy kormányfők üdvözletüket küldik a zsidó közösségnek a zsidó újév alkalmából. Alább a pápa, valamint az amerikai és az orosz elnök üzenetét foglaljuk össze.
A romániai zsidóság történetét bemutató múzeum alapításáról határozott szerdán a román kormány.
A kabinet közleményéből kiderül, hogy a romániai holokauszt kutatására hivatott bukaresti Elie Wiesel intézetet bízták meg a múzeum megtervezésével. A kormány jóváhagyta … Tovább »
Sharansky? Spielberg? Sacks? Létezik bárki Elie Wiesel halála után, a világ zsidóságát olyan súllyal képviselheti, mint azt Wiesel tette?
A psiszkei iskola.
Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.
Vasárnap, helyi idő szerint délelőtt, a New York-i Ötödik sugárút ortodox zsinagógájában búcsúztatták el Elie Wieselt, délután pedig a New Yorktól mintegy másfél órányira eső Westchesterben helyezték örök nyugalomra.
“A világ az egyik legfontosabb tanúságtevőjét … Tovább »
Elie Wiesel már életében intézménnyé vált. A khurbn, a soá emlékezete, egy kiirtott nép, füstté vált holtak nagykövete volt.
Vezető amerikai politikusok egymással versengve méltatják Elie Wieselt.
A Fehér Ház által kiadott közleményében Obama elnök így fogalmaz Wieselről: “Korunk egyik legnagyobb erkölcsi tekintélye és sok tekintetben a világ lelkiismerete volt”. Obama, akit sajtóhírek szerint személyes … Tovább »
88 éves korában elhunyt Elie Wiesel, Nobel-békedíjas zsidó író.
A román zsidók ezreinek halálát eredményező 1941-es iasi-i pogrom nemcsak a zsidóság, hanem Románia tragédiája is volt – írta Klaus Johannis államfő üzenetében, amelyet a román területen elkövetett legnagyobb zsidóellenes vérengzés 75. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen … Tovább »
Röhrig Géza, a Saul fia című Oscar-díjas magyar alkotás főszereplője kapta meg New Yorkban a Champions of Jewish Values (A zsidó értékek bajnokai) nevű kitüntetést.
A díjat Sheldon Adelson befektető és filantróp adta át Röhrig Gézának, miután lelkes szavakkal ecsetelte a … Tovább »
Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.
A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.
„Ha magyar író vagyok, miért nem vagyok része a magyar irodalomnak?”
Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.
Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá.
De a túlnyomó többség szerint csak Németországban volt Holokauszt, Romániában nem.
Romániában a 15 év feletti lakosság kétharmada hallott a holokausztról, többségük pedig a “zsidók németek általi kiirtását” érti alatta – derült ki az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató … Tovább »
Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.
Amit itt keresünk, az már nincs, vagy megfoghatatlan. Akárha puszta kézzel sebes folyóba nyúlnánk, s a víz kifolyna ujjaink között. Mégis: belemárthatjuk kezünket.
” A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”
„Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak” – idézte a zsoltár szavait e cikk szerzője nyáron, amikor rabbivá avatták Budapesten, a Rabbiképző Intézetben.