Összesen 72 találat (21 - 40) : Egyed Ilona.
Talmudi hagyomány, érintetlen identitás, nyelvőrzés – Asaph Ben Menahemmel beszélget Egyed Ilona.
Asaph Ben Menahem (1940) képzőművész, költő. Izraelben született, művei jelen vannak fontos izraeli, amerikai múzeumokban és privát gyűjteményekben, tevékenységét Jacob Pins-díjjal … Tovább »
Szerkesztőségünket megkereste a Weiss család két utódja, akik személyesen élték át azt, amit Závada Pál legújabb könyvében regényes formában megírt. A könyvhöz fűzött reflexióikat az alábbiakban közöljük.
Mint Weiss Manfréd (WM) utódjai, személyesen vettünk részt … Tovább »
Martin Gilbert brit történész egy egész könyvet szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet negyedik részét közöljük.
Az írás első része itt, második része itt, harmadik része itt olvasható.
Ujváry … Tovább »
Identitás, kibuclét, nyelvváltás – Tsafrira Levyvel beszélget Egyed Ilona
Tsafrira Levy (1951) klinikai pszichológus, költő/író, tizenöt könyv szerzője. Kibucban született és élt 20 éves koráig, 25 évesen költözött Hollandiába holland férjével, aki építésznek tanult. … Tovább »
Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »
Hamarosan kezdődnek a Zsidó Művészeti Napok.
Több mint 24 eseményen közel 300 művész lép fel az idei Zsidó Művészeti Napokon (ZsiMü), mely május 28-án startol. Az ország kiemelkedő összművészeti eseménysorozatán kiváló művészek lépnek fel, a résztvevőket szinte … Tovább »
A mindenki által ismert Grimm-mese új felfogásban:
a leleményes testvérpár szeretetéről és összetartásáról szóló, örökérvényű történetét eddig soha nem látott-hallott módon mutatjuk be, a Magyar Rádió, valamint a Budapesti Fesztiválzenekar legkiválóbb művészeinek előadásában, … Tovább »
Februártól júniusig havonta egy-egy vasárnap délelőtt zenés, interaktív előadásokra várjuk a gyerekeket és szüleiket.
A Szombat 2017-es előfizetőinek száma majdnem megduplázódott a tavalyi évhez képest. Köszönjük, hogy bizalmukba fogadták a Szombatot, köszönjük, hogy mellénk álltak, hogy kíváncsiak ránk. Kisorsoltuk a kampányban meghirdetett ajándékokat.
Kérjük, hogy a szerencsés olvasók … Tovább »
Bolgár Dániel Miért van olyan sok magyar zsidó olimpiai bajnok? című írása olyan témát érint, amelyről pár éve magam is írtam.[1] Cikkemben egyrészt a magyar zsidó olimpiai bajnokok sikereinek okát, másrészt a sikerek értelmezéseit tártam fel.
Nagy figyelmet fordítottam … Tovább »
„– Miért hozták be, kedves? Utcáról?
– Kommunistaságért.
– Azt hittem kurva, kedvesem, mert olyan fiatal.”
Juhász Borbála 2001-ben, a Rubicon hasábjain elsőként hívja fel a figyelmet arra a tényre, hogy az 1956-os forradalomból hiányoznak a nők. „Ha mégis feltűnnek, csupán … Tovább »
Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.
A VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás ötödik évadának új bemutatója a egy méltatlanul elfeledett regény színpadi adaptációja.
Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija
2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.
Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.
A beregszászi magyar főiskola konferenciát szervezett a kárpátaljai deportálások hetvenedik évfordulójára, melynek vendége voltam.
Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.
„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”
„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.