Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »

Netanjahu koalíciója úgy tekint a tartalékosok tiltakozására, és a katonai vezetők ezzel kapcsolatos aggályaira, mint amivel példátlan módon a hadsereg zsarolja a kormányt. Egyes koalíciós törvényhozók azt sugallták, hogy a tiltakozás valójában katonai puccskísérlet.

Az … Tovább »

A 19. század második felében Veszprém társadalmának egyik nevezetes famíliája a Cholnokyaké volt. Az apa, idősebb Cholnoky László (1840?–1901) jogvégzett ember volt, ügyvédként, ügyészként majd főügyészként a helyi közélet egyik prominense. Három nevezetes fia, Viktor (1868–1912), … Tovább »

Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.

Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »

Emlékezni kell a második világháború során meggyilkolt romák százezreiről, és gondoskodni arról, hogy a roma történelem életben maradjon, és alakítsa Európát – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa a roma holokauszt augusztus 2-án esedékes emléknapját … Tovább »

Egy elfeledett lányregény írójáról

Személyes adóságom ez az írás Pásztor Árpád hírlapírónak a Princesz című lányregényéért cserébe. Tizenkét éves voltam, amikor apukám betege, békebeli úrinő, gazdag likőrgyáros özvegye karácsonyra megajándékozott a Princesz … Tovább »

Hollandiában büntetőjogi következményekkel fog járni a holokauszttagadás, a rasszizmus és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó törvényt kiterjesztik más háborús bűncselekmények megtörténtének tagadására is – döntött a holland ügyvivő kormány.

Dilan Yesilgöz igazságügyi … Tovább »

Ömlengő cikkben áradozik a kormányközeli Magyar Nemzet publicistája Csurka István váteszi nagyságáról. Csurka mindent előre megmondott, Csurkának mindenben igaza volt, stb.

A nacionalista, ellenségképben gondolkodó cikkíró (lásd korábbi cikkeit: „Puccsra készülnek a hazaárulók”, … Tovább »

Egy kis észak-németországi faluba vetődött magyar zsidó deportáltak, 1945-ben ha összefutottak az utcán, az átélt borzalmak témáját szigorúan kerülve, elsősorban híreket cseréltek a további túlélőkről és a hazatérés lehetőségeiről, ám meglepő módon, egy téma sosem maradhatott … Tovább »

…és már nem kell anyámnak névnapot kívánni… Egyébként szerettem az Erzsébet-nap hangulatát, olyan nemesen hangzó. Az anyámat is lehetett szeretni nagy ritkán, ha befért az ember a résen, ha sikerült elkapni azt a keskeny sávot, ahol egyensúlyban van, ahol egészséges… és ez … Tovább »

Fez városában… megakadt a szemem egy hivalkodóan zsidó szuvenírbolton. Szokatlan látvány egy arab országban…A tulajdonos elénk pattant, beinvitált…  Aztán rám nézett, és megkérdezte:
– Az úr zsidó?
– Nem, nem vagyok az – vágtam rá…
Nem vettem tőle semmit, és ahogy … Tovább »

Egy emlékem Magyar Bálint akkori oktatási miniszterhez kötődik. Irodájában, a bejárati ajtóval szemben lógott egy festmény, amely ükapját, a nemesi származású Szemere Bertalan miniszterelnököt ábrázolta. A kép alsó sarkába egy fotó volt betűzve, rajta Bálint édesanyja sárga … Tovább »

A Magyar Királyi Igazságügyminisztérium 1942. szeptember hó 15-én kelt tanúsítványa megerősítette, hogy apu római katolikus, s erdélyi szombatosok ivadékaként az 1941-es és 1942-es zsidótörvények alapján „a nemzsidókkal esik egy tekintet alá”. Apai ágon tehát nem vagyok zsidó, … Tovább »

“Nem sokkal a forradalom leverése után szüleim komolyan fontolgatták a disszidálás gondolatát. Sőt apu állítólag meg is állapodott a kerületi rendőrkapitánnyal, hogy szerez nekünk egy teherautót, arra mindent cuccunkat felpakolhatjuk, és irány Bécs. Cserébe annyit kért csak, hogy … Tovább »

Anyu emlékére

Ki vagyok, mi vagyok, milyen vagyok hát?
Szép is, csúnya is, rossz is meg jó is,
nagy költő is, meg senki is,
öregebb is, fiatalabb is,
jó színben is vagyok, rosszul is „nézek ki”.
Százféle vagyok, zűrzavar, titok.
                          … Tovább »

1942-ben a Haganah harcosai elrabolták Efraim Zetlert, a Lehi milícia egyik tagját apja kfar szavai otthona előtt. „Egy órán keresztül kocsikáztak vele… lefogták, bekötötték a szemét és összekötötték a lábát” – mondta később az apja. „Útközben kocsit váltottak, majd … Tovább »

Anyák, feleségek. Életútjaik különbözőek és kanyargósak. Indulásuk sem volt zökkenőmentes, egyvalamiben mégis egymásra leltek az út végén: zsidóságuk megtalálásában, pontosabban, „újra megtalálásában”. Álljon itt három eltérő történet olyan nőkről, akik elmesélték … Tovább »

Egy alulról jövő civil kezdeményezés Győrben szervez világtalálkozót a deportálás 80. évfordulójára győri és Győrből elszármazott zsidóknak, családjaiknak és minden érdeklődőnek. A program részeként konferenciával, kulturális, oktatási és vallási programokkal készülnek, … Tovább »

18. Velencei Építészeti Biennále 2023, 05. 20 – 11. 26.

Az idei „Jövő laboratóriuma” hívómondatot a központi kiállításokat (Arsenale/Giardini) jegyző Lesley Lokko ghanai-délafrikai építésznő adta ki. Afrikáról nyilatkozta: itt a legalacsonyabb a lakosság átlag-életkora, … Tovább »

Debrecenben született, édesanyjával együtt fél éves korában, 1944 júliusában a gettóból Bécsbe deportálták. Amikor felszabadultak, visszajöttek Debrecenbe. Apja családja, hat testvér és két szülő is Bécsben volt, az apa és nagyobb fiútestvére munkaszolgálatban, de csak apja … Tovább »