Párbeszéd a párbeszédről – Wildmann János válaszát közöljük

Raj Ferenc rabbi levele a 2016-os Pride istentisztelet résztvevőihez.

Kedves Barátaim!

A Bét Orim Reform Zsidó Hitközség rabbijaként küldöm üdvözletemet a tengerentúlról, Berkeley-ből Budapestre. Egyúttal szeretném tolmácsolni amerikai közösségem, a kaliforniai Beth El Congregation … Tovább »

Európa harmadik legnagyobb légikikötőjében, az isztambuli Atatürk repülőtéren hármas öngyilkos merényletet követtek el kedd este, amelyben az elkövetőkön kívül 40 ember életét vesztette és 147-en megsebesültek. Binali Yildirim török kormányfő korai állásfoglalása szerint … Tovább »

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

Nem szeretek különbséget tenni a zsidó és a gój barátaim között, hogy is tehetnék, van azonban egyetlen dolog, amiben a bibsi haverokra mindig jobban lehet számítani. Akár akarod, akár nem. Amikor ugyanis lelép a pasid, tegyél bármit, beindul a kavarás a kommunában. Naná, hogy a hátad mögött, a tudtod nélkül. A szingliséged hirtelen központi beszédtémává válik, és onnantól az összes ismerős azon kezdi törni a fejét, kivel kellene összehozni „azt a szegény,” egyedül maradt lányt.

Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása Hóman Bálintról. Az MTA nem bánt kesztyűs kézzel a Horthy-korszak kultuszminiszterével.

Jelentős történetíró volt, és egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor szakpolitikusi tevékenységén … Tovább »

Részlet Závada Pál Egy piaci nap című, könyvhétre megjelenő regényéből.

Amikor elmenekültem a piacról, úgy futottam, ahogy utoljára lánykoromban. Csak most már nem bírtam, fulladtam, és meg voltam rémülve. Soha nem találkoztam még ekkora indulattal, nem láttam ennyire józan … Tovább »

A Soá emlékezete, ami korábban a dél-afrikai zsidó közösség belső ügyének számított, mára az apartheid-örökség felszámolásának fontos eszköze lett.

Afrika déli fertályára nagyobb számban a XIX. és XX. század fordulóján érkeztek zsidók, főként a gyémánt- és … Tovább »

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Debrecenben elkezdődött a hitközség hagyományos nemzetközi konferenciája

Múltfeldolgozás Palotai Boris két női holokauszt-regényében

Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

A palesztin-izraeli viszályban közvetíteni próbáló Franciaország szabadkozik.

Továbbra is ellenzi közel-keleti francia békekezdeményezést az izraeli miniszterelnök. Erről tájékoztatta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap délelőtt Jeruzsálemben Jean-Marc Ayrault … Tovább »

Laczó Ferenc interjúkötetében a vészkorszakkal kapcsolatos német múltfeldolgozásról kérdezett német történészeket. E kötet előszavát olvashatják az alábbiakban.

A keresztények és a zsidók közös felelőssége, hogy megmaradunk-e Európában – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) megalakulásának … Tovább »

Amerika legrégibb és talán legpatinásabb könyvkiadója, a Jewish Publication Society of America manapság viszonylag kevés könyvet ad ki évente, ezért különös megtiszteltetésnek számít, ha egy bizonyos műre esik a választásuk.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János