Történhetett volna úgy, hogy nem siet összerántani a Magyar Zsidó
Kongresszust, a nesze-semmi-fogd-meg-jól áldemokrácia szervezetét,
melyre se igazi hatalmat nem ruháztak, se igazi büdzsével nem
stafírozták ki, egyetlen igazi célja az erődemonstráció: többen vagyunk,
egységben vagyunk, erősebbek vagyunk. Miközben hiába vannak többen, ha
se egység, se erő.

A Főpolgármester nem vonhatja ki magát a felelősség alól. Köves Slomó rabbi beszéde a Nyugati téren, 2011. december 21-én. 

A világ jövője attól függ, hogy a nagy világegyházak miként tudnak
egymással párbeszédet folytatni, és hogyan találják meg vallásaikban a
közöset, mert mindannyian ugyanabban hiszünk – mondta Martonyi János
külügyminiszter a zsidó hanuka ünnep első napján kedden Budapesten. Az
eseményen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnöknek a hanukát köszöntő
levelét.

Alighanem minden érintett és bennfentes elképedt, amikor a Mazsihisz és
az EMIH (örökjáradék ügyben folytatott) bizalmas háttértárgyalásairól
nyílt beszámoló jelent meg a Mazsihisz honlapján. 

Két nap alatt tucatnyi magyar politikussal és egyházi vezetővel tárgyalt
a világ reformzsidóságának két csúcsvezetője Stephen Fuchs rabbi, a
World Union for Progressive Judaism (WUPJ) elnöke és Leslie Bergman, a
szervezet európai vezetője.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének delegációja (Deutsch
Róbert Főrabbi a Rabbitestület vezetője, dr. Feldmájer Péter MAZSIHISZ
elnök, Zoltai Gusztáv Ügyvezető Igazgató, Zeév Paskesz az Orthodox
Izraelita Hitközség főtitkára, Streit Sándor a MAZSIHISZ
elnökhelyettese, a BZSH elnöke) 5772. Tisri hó 13-án megbeszélést
folytatott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Köves Slomó
rabbi által vezetett küldöttségével a Budapest, Síp u. 12. szám alatti
székházban.

A „Kertész Ákos-ügy”, a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén. 

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

2011. május 15-én, a Károly-körúti Keren Or központban zajlott az EMIH
szokásos éves választmányi összejövetele. Köves Slomó, a szervezet
vezető rabbija bejelentette, hogy működik a bét din, azaz a rabbinikus
bíróság és megteremtették az ortodox betérés lehetőségét is.

Vita alakult ki a zsidó vallási szervezetek között, a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulójára tervezett megemlékezés kapcsán.
 

Reflexiók a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriuma által 2009-ben megítélt támogatásokra

A közalapítvány honlapján (www.mazsok.hu) megtekinthetők a kuratórium ez évi döntései a beadott pályázatokkal kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a döntéseket … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.

Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai zsinagógát avatták újjá. Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi
Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH.
 

Munkások jönnek-mennek, a bejáratnál építőanyagok tornyosulnak, nemhogy a berendezés, még a padlóburkolat is hiányzik. Sietni kell: a hét végén tartják az újra vallási célokat szolgáló óbudai zsinagóga avatóünnepségét.
 

A közelgő parlamenti választások izgatott várakozással töltik el a magyar zsidókat is. A közvélemény-kutatások fölényes Fidesz-KDNP győzelmet és a Jobbik parlamentbe kerülését jósolják*. Vagy, ha úgy jobban tetszik, totális MSZP, és fatális SZDSZ vereség várható. Ez a fordulat alapjaiban forgathatja fel a zsidó intézményrendszer finanszírozását, és ezáltal a működését is.  

Kenyerem javát megettem. Azt hittem: meglepetések nem érhetnek. Tévedtem. Mindig is tudtam, hogy egy félig megtöltött poharat egyesek félig telinek, mások viszont félig üresnek látják. Aszerint, miként nézzük, s főként miként értékeljük, amit láttunk.
 

Ahogyan azt sem tartottam helyesnek, hogy más egyházak, felekezetek konferenciát tartanak a parlamentben, azt sem találom rendjén valónak, hogy egy ortodox zsidó mozgalom tegye ugyanezt.
 

Először is engedjék meg nekem és feleségemnek, Marionnak, hogy kifejezzük őszinte hálánkat, amiért erre a rendkívüli ülésre meghívót kaphattunk, amely a magyar Chábád Lubavics mozgalom 20 éves működésének tiszteletére űlt össze