Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.

Köves Slomó nyílt levelet írt a minap Heisler Andrásnak, melyet számos szerkesztőségnek, így nekünk is eljuttatott. A Mazsihisz elnöke válaszolt az EMIH vezető rabbijának, melyet az alábbiakban közlünk.

Tisztelt Vezető Rabbi úr! Kedves Slomó!

Köszönettel megkaptam “a párbeszéd … Tovább »

Az EMIH párbeszédre felhívó üzenetet küldött a Mazsihisznek – és levelét mindjárt nyilvánosságra is hozta. Így a párbeszédre való felhívás mindjárt nyomásgyakorlásként is értelmezhető.

Az EMIH (nyílt) levele a bevezető kísérőlevéllel, mellyel postázták a sajtónak:
Az … Tovább »

A tél beköszöntével talán még fontosabb, hogy figyeljünk egymásra, segítsük rászoruló embertársainkon nemre, korra, származásra, vallásra való tekintet nélkül. A segítségnyújtásnak számos formája lehet, de talán a meleg étel az, ami azonnali, kézzelfogható támogatást jelent mindenki számára, és olyanok is egészséges, tápláló ételhez juthatnak, legalább egy alkalommal, akik számára a mindennapokban ez sokszor nem elérhető.

Versenytársak – interjú Heisler Andrással és Köves Slomóval, Bernard-Henry Lévy: A késelős intifádáról, Németország és a bevándorlás, Beszámoló a IV. Zsidó Filmfesztiválról, Kőszeghy Péter Gáli József életművéről, Berkovits György regényrészlete. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

Idén 18. alkalommal rendezi meg a Nyugati téren a hanukai gyertyagyújtást az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. A fény ünnepe, a szabadságharcos Makkabeusokra emlékezés időszaka, akik i.e. 165-ben győzelmet arattak a szír-görög megszállók felett.

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

MAZSIHISZ közlemény

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége visszautasítja mindazon vádakat, amelyeket a Népszabadság 2015. november 23-ai számában megjelent „ Eladták a nagyapjuk sírhelyét, nagy botrány lett belőle” című írás tartalmaz, különösen Oberlander Baruch … Tovább »

Hónapok óta éles vitában állnak a zsidó szervezetek, hogy melyikük felügyelje a kormányzati támogatásból induló, egymilliárd forintos temető-felújítási programot. A napokban kipattant nyíregyházi botrány tovább növelte a feszültséget: egy Amerikában élő ortodox család szerint eladták nagyapjuk, a neves Wieder rabbi sírhelyét, ezért a szenátushoz fordultak.

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »

A csütörtök esti évi rendes közgyűlésen a Budapesti Zsidó Hitközség küldöttjeinek nem sikerült eredményes döntést hozniuk sem az új alapszabály, sem a Vasvári Pál utcai templomkörzet jogállásának ügyében. Hiába hoztak a közgyűlés tagjai mindkét esetben elsöprő többséggel … Tovább »

A minősített többséghez nem voltak elegen.

A Budapesti Zsidó Hitközség csütörtöki, estébe nyúló évi rendes közgyűlésén a küldötteknek nagy erőbedobás árán sem sikerült kézzelfogható eredményt elérniük. A fontos napirendi pontok közül sem a Vasvári Pál utcai körzet … Tovább »

Az iszlám Európában – helyzetkép, kockázatelemzés, Interjú Gárdos Péterrel, Clara Royer-val és Uri Asaffal, Jónás könyve új fordításban!, Seres Attila: Zsidó százalékok reneszánsza, Gantner Ádám: A szobapincér. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Az elmúlt időszakban látott napvilágot a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére a vészkorszak magyarországi túlélőinek kárpótlása céljából a rendszerváltást követően elindított folyamat teljes iratanyaga a Veritas Történetkutató Intézethez … Tovább »

A Brit Média Befektetési Kft. szerdán többségi részesedést szerzett a 168 Óra közéleti hetilapot megjelentető Telegráf Kiadóban.

Megyeri András Jonatán, a Brit Média Befektetési Kft. ügyvezető igazgatója (képünkön) közleménye szerint a szerkesztőség munkáját továbbra … Tovább »

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

A Joint Magyarország – MAZS Alapítvány kezdeményezésére, az EMIH és a MAZSIHISZ együttműködésével és támogatásával adománygyűjtést indítunk – 2015. október 8 és október 22. között – az izraelieket ért terrortámadások áldozatainak megsegítésére. Szerkesztőségünk … Tovább »

Az egyszázalékos adófelajánlások piacát a zsidó közösségben továbbra is a Mazsihisz uralja, közel négyötödös arányban.

Az egyszázalékos adófelajánlások előzetes adatainak tükrében már első ránézésre is levonhatjuk a következtetést, hogy valamiféle, a közbeszédben gyakran hangoztatott zsidó reneszánsz valóban kibontakozni látszik, bármit jelentsen is ez. A felajánlók száma viszonylag dinamikusan nőtt a tavalyi évhez képest több, mint 5%-kal, ami 452 fős bővülést jelent. A grafikonon jól látható, hogy a hosszabb távú trend is egyértelműen felfelé ível, 7 év alatt több, mint harmadával nőtt azok száma, akik valamelyik zsidó hitközségnek ajánlották fel adójuk 1%-át. Ha ez így megy tovább, nincs kizárva, hogy 1-2 éven belül áttörjük a lélektani tízezres határt is.