A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány jelenleg – összetétele szerint legalábbis – a honi zsidóság egyfajta mini-parlamentjeként funkcionál. Kuratóriuma, mely több mint fél éve nem tudott határozatképes ülést tartani, március 27-én végre működőképesnek bizonyult.
Az előző határozatképes ülést 2007 szeptemberében tartották, utána két ízben hiábavalóan jöttek össze a kötelességtudó kurátorok. A testület egy – magát megnevezni nem kívánó – tagja szerint a húsz kurátorból 9-10 jár rendszeresen az ülésekre, a többi alkalmanként vagy egyáltalán nem jelenik meg, így a szavazóképesség örökké bizonytalan.
 

Érdekes összeállítást közölt a Szombat januári számában Gadó János 1+1 százalék zsidó szemmel címmel a felajánlásokról, és ehhez kapcsolódóan a magyarországi zsidóság adakozó kedvéről.

A magyarországi zsidóság a rendszerváltás után szembesült azzal a ténnyel, hogy … Tovább »

Az alábbiakban a zsidó felekezetek valamint a zsidó szervezetek számára az elmúlt néhány év adóbevallásaiban felajánlott egy százalékokról olvashatók összesített statisztikák. A felekezeti támogatást bemutató statisztikák megerősítik azt a – más felmérésekből is ismert – tényt, hogy a zsidóság túlnyomó része a magasan képzett, magasabb társadalmi státuszú, s így magasabb jövedelmű rétegekből kerül ki.

2008. január 17. / EMIH Az utóbbi hetekben egyre nagyobb vihart kavar a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítás, amelyet a Parlament nagy többségben elfogadott. Az új törvény lehetővé tenné, hogy egy kisebbséghez tartozó személyek polgári pert indítsanak olyan személyek … Tovább »

2007. december 10. / Gadó János A Mazsihisz vezetői nem fogadták el a köztársasági elnök meghívását az immár hagyománnyá vált, a történelmi egyházak képviselőivel együtt elköltendő ebédre. Udvarias, de egyértelműen fogalmazott levelükben azzal indokolták döntésüket, hogy … Tovább »

Gadó János / 2007. augusztus A Magyar Nemzet augusztus 14-i száma interjút közölt Vona Gáborral, a Jobbik párt elhíresült vezérével, akinek nevét a Magyar Gárda alapítása nyomán kapták fel a lapok („Hamarosan zászlót bont a Magyar Gárda”). Az írás sajátossága, hogy az újságíró, … Tovább »

2007. július 9. Heisler András cikke mindenképpen elérte elsődleges célját: vitára sarkall (Cenzúrázott gondolatok, ÉS, 2007/24.). Vitára sarkall, mert a maga sajátos módján problémákról beszél, mert a megszólaló személye önmagában érdekes, és mert a nyilván jó szándékú … Tovább »

2007. június 19. A határon túli testvérhitközségek 2006. évi debreceni találkozóján A zsidó közösség jelene, jövője címmel tartottam előadást. Többek tanácsára annak szövegét átadtam az Új Élet főszerkesztőjének, hogy az elhangzottak – akár vitaindítóként – eljussanak … Tovább »

2007. május 18. Emlékezni, de miért és hogyan? A Holokauszt élménye és emléke talán az egyik legmeghatározóbb eleme zsidó identitástudatunknak a mai magyar zsidó közösségben. Gyakorlatilag nincs olyan magyar zsidó család, akinek ne lennének kegyetlenül elpusztított családtagjai, … Tovább »

2007. május 10. Ideje változtatni azon, hogy a zsidó identitás elsősorban a holokauszt emlékének megőrzésében és az antiszemitizmus elleni küzdelemben nyilvánuljon meg – nyilatkozta lapunknak Köves Slomó ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője. … Tovább »

Március 1-én, a Király utcai Sirályban a konzervatív, vallásos zsidó ifjúsági szervezet, a Marom vitaestet rendezett, a fenti címmel. A vitaest előzménye az volt, hogy az Amerikai Konzervatív Mozgalom rabbigyűlése 2006. december 6-i döntést hozott, melynek értelmében a homoszexuális kapcsolatok bizonyos formái megengedhetők.

A Mazsihisz elnökének, dr. Feldmájer Péternek március 15-tel kapcsolatos nyilatkozata vitát és élesen eltérő helyzetértékelést váltott ki a zsidó szervezetekből. A vita összes dokumentuma a Szombatban jelenik meg együtt először.
A ZSIDÓK MARADJANAK OTTHON MÁRCIUS 15-ÉN
A Magyarországi … Tovább »

„Én úgy vagyok a hitközséggel, mint a magyar futballal: már egyáltalán nem érdekel.” Zsidó ismerősöm válaszolt ekképp érdeklődésemre: értesült-e az áprilisban esedékes hitközségi választásokról. Fogalmam sincs róla; nem érdekel; tudod, mi a véleményem róluk – így reflektálnak a fenti kérdésre (magukat a zsidó közösségben exponáló) értelmiségiek.

Ritkán érzi azt az ember szerzőként, hogy írásának szinte azonnali, közvetlen hatása van. A Mazsök kuratóriumának 2006. decemberi ülésén ez az érzés kerített hatalmába, amiből sajnos sokat levont az a körülmény, hogy az elért hatás pontosan az ellenkezője volt az általam elérni kívántnak.

NOL 2008. január 14./Köves Slomó rabbi, EMIH A Mazsihisz által visszautasított államelnöki ebédmeghívás ismét felszínre hozta a kérdést: létezik-e hiteles zsidó képviselet? A válaszhoz először a jelenlegi helyzetet és a történelmi tényeket kell tisztáznunk.       … Tovább »

KORÁNYI LÁSZLÓ
A Mazsök elmúlt hét éve számokban
Pályáztatási és döntési gyakorlat

Mint a Mazsök pénzügyi bizottságá­nak elnöke, fontosnak tartom, hogy pénzügyi és tartalmi szempontból is lássuk az elmúlt hét év pályáztatásá­nak eredményeit. Az elemzés rávilágít … Tovább »

Május 28-án tartotta rendes évi közgyűlését az Egységes Magyar Izraelita Hitközség – Status Quo Ante. A közgyűlés elfogadta az elmúlt év eredményeit és rendezvényeit összegző beszámolókat, a Hitközség pénzügyi jelentését és a jövő évi terveket, továbbá visszautasította a MAZSIHISZ részéről nekik címzett zsidózást. A közgyűlés utáni vacsorán megdőlt Murphy tétele, miszerint minőség és mennyiség fordítottan arányos: jót adtak és sokat.

Elkezdődött a zsidó rendszerváltás?

Az egyik oldalról a lubavicsi haszid mozgalom rabbijai és támogatóik ál­tal, az egyházi törvény keretei kö­zött alapított Egyesült Magyar Izrae­lita Hitközség döngeti a Mazsihisz kapuit, az egykori Status Quo Ante Hitközség örökébe lépve, … Tovább »

„Az állam ne egy ponton tartsa a kapcsolatot a zsidósággal”
Interjú Olti Ferenccel

Olti Ferenc, az Inter Európa Bank ügyvezető igazgatója, a Veszprémi egyetem informati­kai rektorhelyettese, 2003-ig a Mazsihisz alelnöke, azóta jó kapcsolatokkal, befolyással rendelkező „független … Tovább »

A Mazsihiszé a Rumbach

Sokéves huzavona után visszakerül a Budapesti Zsidó Hitközség tu­lajdonába a Rumbach utcai zsinagóga, amelyet 1984-ben hárommillió forintért adott el az akkori hitközségi vezetés.
(A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének akkori főtitká­ra Seifert … Tovább »