Összesen 12,968 találat (12681 - 12700) : ELTE / Szombat.
Pető Iván levele
Tisztelt Szerkesztőség!
A lap ez évi januári számában Szekeres-est a MAZSIKÉ-ben címmel (Vá-) számol be az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének Garay utcai szerepléséről. A tudósítás egy a személyemet is érintő, de azon túlmutató eleméről szólnék néhány … Tovább »
„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1
(Vázsonyi Vilmos)
A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.
A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben
,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »
II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT követően, a holocaust kitudódását Izraelben először döbbent hallgatás követte: a megilletődés és a szégyen valamiféle keveréke. Az idősebbek lelkiismeret-furdalást és vétkességet éreztek, hogy semmit sem tettek azért, hogy a tragédiát megelőzzék, … Tovább »
Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közreadta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasználatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.
S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor. II. rész
Előző számunkban kezdtük közölni a Gadó György tanár, újságíró, volt országgyűlési képviselő és Szántó T. Gábor közötti beszélgetést. Januárban Gadó gyermekkorára és ifjúságára emlékezett, kiábrándulására … Tovább »
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »
II. Vatikáni Zsinat, bíborosi körlevél – írott malaszt?
1993 JÚNIUSÁBAN baptista, evangélikus, református és római katolikus teológusokból álló munkacsoport tanulmánya jelent meg az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek sorozatában ZSINAGÓGA ÉS EGYHÁZ címmel, alatta pedig a kérdés: … Tovább »
A Hit Gyülekezetének kebelében megalakult Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ) az 1994-es holocaust emlékévben országszerte számos megemlékezést szervezett. Azzal, hogy e megemlékezéseken nem csupán részt vett, hanem ezeket kezdeményezte is, teljesen egyedül … Tovább »
Götz Eszter: 20 év publicisztikája
Draskóczy Török Gábor: Önkéntelen emlékmű
Schmelovszky Gusztáv: A kinyilatkoztatás megszólítottjai
Horváth Ágnes: Jaki – Eszter könyve – és a FA
Az Adorno – franciául és héberül
Várai Emil: „A fészkébe piszkító”
Rafael Seligmann: Idomítás
Nézz … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
1994. november 2-án közgyűlést tartott a MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE. A napirenden két téma szerepelt: dr. Schweitzer József országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet főigazgatójának beszámolója a zsidó oktatás jelenlegi állásáról, majd dr. Losonci András igazgató … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
A szerkesztő a lapzárta előtti hektikus szerkesztőségi értekezletről hazatámolyog, szatyrában vagy kétszáz kéziratoldal, zsebében a még este, telefonon elérendők listája, fejében a „slussz” kavargó gondolatai, vajon minden fontos téma bekerült-e a lapba, nem sértődik-e … Tovább »
1965 tavaszán megállapodás jött létre a Német Szövetségi Köztársaság kormányával, hogy azok részére hajlandók kártérítési fizetni, akiken bizonyítottan álorvosi kísérleteket végeztek a különböző koncentrációs táborokban. Mivel akkor még nem volt diplomáciai kapcsolat … Tovább »
ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen éppen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, … Tovább »
(Egy orvos élete)
GB. 1912-ben született a vidéki nagyváros, N. melletti faluban, J.-ben.
Szülei vallásos ortodox zsidók, apja falusi kocsmáros, a falusi zsidók évszázadok óta tipikus életét élte. Szigorúan betartotta az ünnepeket, minden nap templomba járt, szombati … Tovább »
MAGYAR BOCSÁNATKÉRÉS A HOLOCAUSTÉRT Október negyedikén este Kovács László külügyminiszter a Zsidó Világkongresszus képviselőivel folytatott találkozáson Horn Gyula miniszterelnök nevében nyilatkozatot olvasott fel. Ebben az MTI jelentése szerint többek közt a következők hangzottak … Tovább »
Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor
Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt – a „sem ez nem vagyok, sem az” állapotáról, felismerni véltem szüleim nemzedékének máig ható traumáját. Ezt megelőzőén a nyolcvanas … Tovább »
Egy májusi délutánon, a Szombat szerkesztőségi értekezlete idején, svájci sapkás, hetven körüli férfi lépett be a MAZSIKE Garay utca48. alatti emeleti irodájába, két hölggyel az oldalán, akikhez héberül beszélt. A Knopfler nevel mondta bemutatkozáskor, és megkérdezte, szabad-e … Tovább »