Az Egyesült Államokat 2001-ben ért terrorcselekmények legendák és
összeesküvés-elméletek ezreit ihlették az elmúlt tíz évben. Cikkünkben
ezekből szemlézünk, megmutatjuk, miért alakulnak ki e teóriák, milyen
veszélyeik vannak, és hogyan érdemes ellenük küzdeni – már ha egyáltalán
lehet.

Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar
életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek
kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői és jaj annak, aki ezeket
az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról hozza be, még
inkább jaj annak, aki ezeket az árukat az ő világszabadalmuk ellenére
hazai műhelyben, hazai nyersanyagból meri előállítani

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

2013 őszére elkészül Münchenben a Barna Ház (korábban Palais Barlow)
helyén épülő NS-Dokumentációs Központ – a nemzeti szocializmusra
emlékeztető és oktató intézmény, amelynek kijelölt vezetője Irmtrud
Wojak történész. Wojak tudományos pályáját teljes egészében a Holokauszt
kutatásának szentelte.

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

Ankara kiutasította az izraeli nagykövetet, miután Izrael azután sem hajlandó bocsánatot kérni a gázai segélyflottilla elleni tavalyi támadásért, hogy az ENSZ jelentése azt ésszerűtlennek és túlzottnak nevezte. Washington és az ENSZ egyelőre hiába próbál békíteni.

Uri Asaf költő és festő héber műfordítóként sem ismeretlen a Szombat olvasói előtt. Másfél évvel ezelőtt, vers-, próza- és lapunk internetes honlapján olvasható midrásfordításai után, nem kevesebbre szánta el magát, mint a Zohár magyarítására, ami – ha minden igaz – az … Tovább »

György Péter: Apám helyett. Magvető Kiadó. 2011. 3490 forint.

Az utóbbi években számos, szülőkről, elsősorban apákról szóló visszaemlékezés látott napvilágot magyarul, s ezek között kitüntetett helyet foglalnak el azok, ahol – a szülőhöz való viszony … Tovább »

Pszichiáter, intézetvezető főorvos, egyetemi oktató, számtalan szakmai egyesület alapítója, hosszabb rövidebb ideig vezetője. „Minden szempontból eszmei vezetője a közösségnek” – mondja róla egyik jó ismerőse. Az egyik legismertebb értelmiségi a városban. Az általa sok éve … Tovább »

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

– A Mazsök elôzô kuratóriumában kialakult gyakorlat volt, hogy a fontosabb tagszervezetek, mint a zsidó közélet kiemelten fontos szereplôi, alanyi jogon kaptak mûködési támogatást.
– Alanyi jogon nem jár senkinek semmi. Valós tevékenységért jár támogatás, ha azt a zsidó közélet … Tovább »

Háy János író már elöljáróban leszögezte, hogy a
népi irodalommal szellemében sem, poétikájában pedig végképp nem érez
semmiféle közösséget, költészete számára nem mondjuk Nagy László, hanem
az avantgárd és a huszadik századi angol-amerikai líra jelentett
folytatható tradíciót. 

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

„Másfél órát álltam sorba a dedikálásra várók között, egyik kezemben Gyurcsány könyve, másikban a CD a városgazdálkodási javaslatommal. Mikor sorra kerültem, megmondtam, hogy két éve sikertelenül próbálom eljutatni hozzá az anyagot, mert a tanácsadói féltékenyen őrzik őt. Nevetett, de pár nap múlva fogadtak. Később az egész elakadt a pénzügyminisztériumban – Keller László levelét őrzöm, aki hosszasan bizonygatja, hogy ami másutt igen, Magyarországon miért nem működik.” 

Ómédinél evett utoljára jóízűen spenótot, aztán a folytatásban velük együtt veszett el az étvágya. Amíg Pénzeséket a szomszédjukból el nem hurcolták a Moskovits-téglagyárba, Menyétke hozzájuk járt kosztolni. 

Bármilyen abszurd, Malac a zsidó néppel érzi magát hasonlatosnak, és ki
is mondja, átélte fajtája genocidumát. Ez nagyon sok kérdést vet fel.
Mindannyian számos identitással rendelkezünk, mégis, legtöbben egy fő
alappillért keresnek, amire ráépíthető a többi, holott a több alappillér
mindig stabilabb. A kérdés az, bevállalható-e a társadalomban,
bármelyik elutasított tulajdonságunk?

A lázadók az egész fővárost elfoglalták, Moammer el-Kadhafi
főhadiszállásának kivételével – jelentette hétfőre virradóra az
al-Dzsazíra. Az utcán tömeg ünnepli a vezér bukását. Kadhafi az
al-Arabiya tévé szerint a Tripoli keleti részében lévő Tajura-Cardiac
kórházban van; azt egyelőre nem tudni, hogy ott kezelik vagy oda
menekült. A diktátor két fiát már elfogták. Lapértesülés szerint a
magyar ügyvivő jól van. 

Az izraeli nemzetbiztonsági kabinet hétfő hajnali ülésén úgy döntött,
hogy nem indít nagyszabású szárazföldi hadműveletet a Gázai övezetben,
miután a palesztin csoportok megállapodtak a tűzszünetről Izraellel. A
hivatalos bejelentés szerint azért is döntöttek így, hogy nehogy a
jelenlegi rendszert megingató tüntetések törjenek ki Egyiptomban.

„1949-50-ben jártunk el a templomba. Egy este hazajött a papám, és azt mondta jiddisül a mamámnak: képzeld, elveszik a zsinagógát. Kezdődtek az antiszemita – „cionistának” – mondott szovjet orvosperek, beszélték, hogy minden zsidót ki fognak telepíteni innen Kárpátaljáról is Birobidzsánba, az úgynevezett zsidó autonóm köztársaságba, a keleti határvidékre.”