A sydney-i születésű Markus Zusak a világ egyik legkiválóbb ifjúsági regényírója. Első könyve (The Underdog) – amely egy szegény tinédzser és szíve választottjának történetét meséli el – 1999-ben került a könyvesboltok polcaira. A megjelenés hét évet váratott magára, de a gyors sikert követően Zusak szinte azonnal piacra bocsáthatta az említett mű két folytatását, a Fighting Ruben Wolfe-ot és a When Dogs Cryt.

Avagy: egy kéretlen hozzászóló bátor szavai.

Lévai Júlia: A magam nevében írtam

A Tájkép emlékezetpolitikai csaták közben című írásból egyértelműen kiderül, hogy annak szerzője, Szántó T. Gábor azt tartaná jónak, ha a vészkorszak emlékezete a magyar emlékezetközösség szerves részévé válna. (Ez az óhaja a helyzet … Tovább »

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapon, Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete az alábbi közleményt adta ki.

Semlegessége révén Törökország zsidóságát nem érintette a vészkorszak. Sőt, 1933 és 1938 között a kormány még számos németországi zsidó értelmiségit, elsősorban tudósokat engedett be az országba. Jóérzésű török diplomaták Európa-szerte menekítettek haza török … Tovább »

Raoul Wallenberg családja közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordul, hogy levélben kérjen tőle segítséget annak felderítésére, mi történt az 1945-ben eltűnt svéd diplomatával, aki magyar zsidók tízezreinek életét mentette meg a második világháború idején.

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Barack Hussein Obamát kétszer választották meg az Egyesült Államok elnökévé, és az amerikaiak a mai napig kutatják családjának bonyolult történetét.

Balog Zoltán a szoborállítást és a holokauszt-emlékévet magyarázza, szerinte az a baj, hogy vannak, akik csak most vették észre, mi áll az alaptörvényben.

Jobbára a kommunikáció szintjén marad a Kuruc.infoval szemben fellépés. Orbán az amerikai Kongresszustól kért segítséget levélben, de az illetékes szerveket hivatalosan nem keresték meg. Amikor pedig Derdák Tibor egy konkrét, az USA-ban is büntetendő ügyben feljelentést tett, nem kértek eljárási jogsegélyt.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből

A miniszterelnök a “tisztelet kultúrájára” emlékezteti a Mazsihisz vezetőit. Történészek tiltakoznak a szoborállítás ellen.

Nehéz, de szükséges feladat a szembenézés a múlttal a holokauszt-emlékévben is, az egész társadalomnak fontos, hogy beszéljenek arról, milyen felelőssége volt a magyar államnak a történtekben.

Ezt Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija … Tovább »

Bodnár Dániel, az antiszemitizmus-felmérést megrendelő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) vezetője nyilatkozott a Szombatnak.

Úgy vélte, az indulatoktól átfűtött erősen polarizált közegben folyamatosan szükség van a nemzetközi standardokon alapuló, objektíven elemezhető adatsorokra, … Tovább »

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

Izraeli filmhét, 2013. november 20-27.

1941-ben azokat az embereket Magyarországról “kitoloncolták”, és “sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. “Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott Szakály az ATV Szabad szemmel c. műsorának adott interjújában, … Tovább »

Beszélgetés A. B. Jehosua izraeli íróval

Akik Izraelt el akarják marasztalni, azok számára nincs jobb médium erre, mint Ariel Saron,