Huszonöt évvel az egykori nagy szovjet alija utolsó hulláma után most Izraelből emigrálnak középosztálybeli, orosz ajkú családok.

A március 17.-re, keddre előrehozott izraeli választásokon összesen 26 párt indul. Közülük 11 az, amely a különböző felmérések alapján túllépheti a 3¼ százalékos bejutási küszöböt, és képviselőt küldhet az állam fennállása óta a huszadik Kneszetbe.

A két, legszélesebb … Tovább »

Lázár János a Sorsok Háza ügyében ugyanazt a hibát követi el megint, amit már a Szabadság téri megszállási emlékmű esetében is elkövetett – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Sorsok Háza létrehozásával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért … Tovább »

“…jó, minden jó, és csak jó és jóindulat…”

A napokban egy jobbikos képviselő nem volt hajlandó felállni a Schweitzer Józsefnek szentelt megemlékezésen. Hogy mi járhatott a fejében, azt az alábbiakból sejthetjük.

A Pesti Srácok nevű kormány közeli hírportál utánajárt egy nyilvánvalóan antiszemita koholmánynak, és feketén-fehéren … Tovább »

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik

Utolsó mohikán volt: a háború előtti, hatalmas szellemi kincseket felhalmozó Rabbiképző Intézet utolsó, köztünk élő neveltje.

Emléktáblát kapott Ferenczfalvi Kálmán Gyöngyösön.

A magyarországi holokauszt 70. évfordulója alkalmából, 2014. december 8.-án, Hétfő délután emléktábla avatásra került sor Gyöngyösön, Ferenczfalvi Kálmán a „Világ Igaza” emlékére, egykori otthonának házfalán. … Tovább »

A tizenhét áldozatot követelő párizsi terrormerényletek utáni vitákban új kifejezés született: „a gyilkosok vétója”. Egy amerikai szerző elutasítja, hogy az erőszakosabbak etikája érvényesüljön, egy brit elemző pedig megérti, ha munkatársaik életét féltve, a szerkesztők … Tovább »

“Hiábavaló tagadni a fundamentalista iszlám és az erőszak közötti összefüggést.”

Szubjektív beszámoló a Soá 70-ik évfordulójának pécsi megemlékezéséről

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Új holokausztfilmekről

György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »

Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Budapest Főváros Közgyűlése a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részére Budapestért díjat adományozott.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.