Összesen 14,646 találat (13881 - 13900) : E. I..
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »
Helye és jelentősége Izrael hagyományában
Jeruzsálem neve és jelentése
Jeruzsálem az emberiség történelmének egyik legősibb városa. Már az ősatyák idejében felbukkan SáLéM néven mint tekintélyes, központi város, élén az ismert vezetővel, Málki- Cedekkel. A korszak egyéb, … Tovább »
Interjú Jesajáhu Leibovitz-cal
Hogyan definiálná a két, párhuzamosan használt fogalmat, a judaizmust és a cionizmust?
A huszadik század kezdete óta lehetetlen egzakt módon meghatározni a judaizmus fogalmát. Jelenleg mintegy 12-13 millió zsidó él szerte a világon (legalábbis a gójok … Tovább »
A római pápa találkozott a jeruzsálemi főrabbival és Istenről meg vallásról beszélgettek. „Én gyakran szoktam Istennel társalogni” – mondotta a pápa, mire a főrabbi: „Én is, de ez nekem kevesebb pénzembe kerül.” „Hát ez hogyan lehetséges?” – csodálkozik a pápa. „Egyszerű” … Tovább »
Claus Stephani beszélgetése Joszéf Burggal
„Keserű fának a gyümölcse is keserű.” Joszéf Burg jiddis írónak, aki 1992-ben ünnepelte 80. születésnapját, elbeszéléseiben az ősi siralmak visszhangzanak. Ő nem Jób: ő nem bír beletörődni a szenvedésbe, a maga keleti zsidó népének … Tovább »
A jiddis nyelvnek – így Isaac Bashevis Singer – már több száz éve egy hamarosan bekövetkező halált jövendöltek: a jövőben is, mondta a múlt évben elhunyt irodalmi Nobel-díjas a rá annyira jellemző fekete humorral, a jiddis még nagyon sokáig fog halódni – azaz tovább fog élni.
Ma … Tovább »
Iskolából a játékasztal mellé
Izraelben a szerencsejátékot törvény tiltja, talán ezzel magyarázható, ha külföldi útján az izraeli turista nagy kedvvel keresi föl a meglátogatott ország játéktermeit. Ha eléggé gazdag, akkor bizony játszik is, ha pedig még annál is gazdagabb, … Tovább »
Az elnök árnyékában
Göncz Árpád köztársasági elnök négynapos izraeli látogatásának egyik fő célja a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése, illetve gazdasági téren a két ország közötti vámhátrányok leküzdése, és egy szabadkereskedelmi egyezmény előkészítése volt.
Interjú Soros Györggyel
A Soros Alapítvány 1984 és 1991 között Magyarországon magánszemélyeket 2 800 000 dollár és 165 000 000 forint, több száz intézményt pedig 22 495 500 dollár és 661 173 000 forint támogatásban részesített. És ez az összeg még nem tartalmazza az 1992. … Tovább »
Az elmúlt fél évszázadban számtalan magyarországi zsinagóga pusztult el, néhány tucatot méltatlan célok szolgálatában hasznosítottak, és csupán egy épült Siófokon. Ott is csak azért, mert a régi épület telkére szüksége volt a Postának, és a lebontott szomszédságában emelték … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, élve az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényben írtakkal, közel 100 ingatlant igényelt vissza az államtól. Hol tartanak a tárgyalások, milyen eredményeket értek el eddig? Erről kérdeztük a MAZSIHISZ elnökét, dr. Feldmájer … Tovább »
Állami szintű bűnsegély
Két év tapasztalatai alapján arra a következtetésre kellett jutnom, hogy szándékos tiltás hátráltatta a holocaust-kutatásokat, amelyeket több tucat kollégám magas szintű szakmai közreműködésével és a jeruzsálemi Jad Vasem levéltár elfogulatlan … Tovább »
Göncz Árpád úrnak
A Magyar Köztársaság
elnökének
Tisztelt Elnök úr!
Közelgő izraeli látogatása előtt szeretném felhívni a figyelmét egy olyan életműre, mely bizonnyal kiérdemelné a legmagasabb honi elismerést.
Itamár Jáoz-Keszt-et azt hiszem nem kell bemutatni … Tovább »
Még sohasem jártam a Rózsakertben, s még sohasem játszották az én tiszteletemre az izraeli himnuszt. Sok sok évig a Hatikvát csak eldugott klubokban, vagy otthon mertük énekelni, a dallamát csak más szöveggel idézhettük. Történelmi pillanat volt, amikor a Dohány utcai zsinagógában … Tovább »
Egy izraeli és egy szíriai katona áll a Golán-fennsíkon, szemben egymással. „Mit akarsz?” – kérdi a szíriai. „Békét” – feleli az izraeli. „Mit adsz érte?” „A Golánt”. „Mindig is csapdát gyanítottam” – így a szíriai.
Az anekdota, karikatúrával, egy amerikai lapban jelent … Tovább »
Jemen: az utolsó 900
Az ország zsidóinak tízezrei tértek vissza őseik földjére Izrael Állam megalapítása után. Ismeretesek az elmaradottságukkal kapcsolatos akkori történetek, többek között: repülőgépre szállva azt hitték, hogy a Messiás jött el értük. Utódjaik ma Izraelben … Tovább »
(David Giladi: Pesti mérnökök – Izrael országépítői. Ex Libris – Múlt és Jövő kiadása, 1992. 261. oldal. 490 Ft)
Az eredeti kötet héberül íródott, és a Hitachdut Olé Hungária (Magyarországi Bevándorlók Egyesülete), Tel-Aviv és a Magyar Nyelvterületi Zsidóság Emlékmúzeuma, … Tovább »
(Orbán Ferenc: Magyarország zsidó emlékei, nevezetességei. Medicina Könyvkiadó Vállalat, 1991.155. oldal + 30 színes fotóoldal, 220 Ft)
Ugye azt hinnéd kedves Olvasó, hogy e kis magyar gettóban minden zugot, követ, kapualjat ismersz? Nos hát végy magadhoz egy budapesti kombinált bérletet, … Tovább »
(Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Walkóné Békés Ágnes, 265. oldal, 235 Ft)
Angolul íródott ez az ízig-vérig szabolcsi családi dokumentumregény, így hát amikor az unokahúg Walkóné Békés Ágnes fordításában, s az unokaöccs, Thury … Tovább »
Szomorú ismertségre, mondhatni hírhedtségre tett szert a múlt század végén és századunk első évtizedeiben egy zsidóellenes gúnydal, az ún. „Erger-Berger”. Refrénjéről – Erger-Berger Schossberger (Minden zsidó gazember…) – nyerte közkeletű elnevezését.
Különösen a 20-as … Tovább »