Februárban tűzte ismét műsorára a Magyar Állami Operaház a Mahagonny városának felemelkedése és bukása című Brecht–Weill-darabot. Lássuk, ki is a mű zeneszerzője, Kurt Weill!
 

Éltem, átéltem A zsidó munkaszolgálatosokat kegyetlen útjuk megtizedelte, kevesen élték túl
 

Bárándy Gergely szerint azonban alkotmánymódosítás nélkül kicsi az esély arra, hogy törvényileg szankcionálni lehessen a gyűlöletbeszédet.
 

Németország egymillió eurót adományoz az egykori auschwitzi náci koncentrációs tábor helyén működő múzeum legsürgősebb helyreállítási munkálataihoz – közölte a német külügyminiszter.

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

Százötven éve, 1859. március 2-án született az ukrajnai Perejaszlavban Sólem Aléhem jiddis író, akinek Tóbiás, a tejesember című munkájából készült a világhírű Hegedűs a háztetőn című musical. Salom Rabinovitz néven született, a héder (zsidó egyházi elemi iskola) után orosz gimnáziumban tanult és ekkoriban jelentek meg első cikkei is. 1880 és 1883 között Lubniban rabbiként működött.

A hollywoodi filmgyártás a vitatható színvonal ellenére is sokat tett azért, hogy a holokauszt bekerüljön a köztudatba, véli Anne Applebaum történész. A filmek sokaságában azonban kevés a holokauszt tragédiájának mélységét, bonyolult kihatásait feldolgozó produkció.

Anna Frank naplóját eddig hatvan nyelvre fordították le.
 

A pusztítás könyvét még titokban írta. Eddig huszonhét nyelvre lefordított, A fehér király című regényével pedig az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar könyvsikerét produkálta, melyet nemcsak a magyar irodalomra hagyományosan fogékony Németországban, de az Egyesült Államokban is elismerően fogadott a kritika. Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988 óta Magyarországon él.

Egy 14-éves jeruzsálemi lány lett a legfiatalabb elvált asszony Izrael történetében. Az egész ügy csak játéknak indult. Néhány jeruzsálemi fiatal együtt szórakozott, egyikük – egy 17 éves kamasz – inkább viccből mint komolyan gyűrűt húzott 14-éves barátnője ujjára és elrebegte a hagyományos szöveget: „E gyűrűvel nekem vagy szentelve, Mózes és Izrael vallása szerint”. 

Egy 2000-es országgyűlési határozatnak hála Magyarországon is van emléknapja a kommunista diktatúrák áldozatainak. És bár hazánkban elsősorban a hírhedt “ötvenes évekre”, majd az 1956-os forradalom leverésére és a megtorlásra emlékezünk, nem szabad megfeledkeznünk a világ többi kommunista államában élők szenvedéseiről sem.
 

 Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »

A szívünk szerint azt mondanánk, hogy elég. Innen nincs tovább. Ha
Magyarország sorozatosan képtelen megvédeni a legszegényebb, a
legkiszolgáltatottabb honfitársainkat, akkor a demokrácia, a polgári
jogok fityfenét sem érnek.

Ahol zsinagógákat füstölnek, ott nácizmus van
 

– Nem a föld a kérdés – mondja az Izrael az Otthonunk egyik vezetője, aki óvná az amerikai elnököt az Iránnal való tárgyalástól.

Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.

A Magyarországon is egyre népszerűbbé váló japán szerző, Haruki Murakami kapta idén a Jeruzsálem-díjat, amelyet azoknak az íróknak szoktak kiosztani, akik különös hitelességgel ábrázolják az egyén szabadságát és jelentőségét műveikben. 

A terrorizmus elleni harcot nem lehet pusztán fegyverekkel megnyerni. Az iszlám fundamentalizmus feletti győzelemhez a szélsőséges szervezetek eszméit terjesztő propagandaadókra is csapást kell mérni.
 

Teljes csendben, két évig húzódó tárgyalások után szenzációszámba menő kulturális hírről számolt be a napokban több hazai médium, illetve internetes portál. A világhírű, magyar származású fotóriporter, Robert Capa hagyatékából egy több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i székhelyű International Center of Photography-tól (ICP) még tavaly decemberben. A vételár a hírek szerint  835 ezer dollár volt. A megvásárolt gyűjteményt ezen a héten már ki is csomagolták Budapesten. A következőkben megismerhetik Capa igencsak kalandos életútját.

Ki ne játszott volna el a gondolattal, milyen lenne, ha “volna kééét élete”, s ebben a két (három, sok) életben annyi nőt/fiút szeretne, ahányat tud. Nos, I. B. Singer regénye végig is viszi a gondolatsort, mi történik, ha a döntésekre képtelen főhős, a távolról sem hedonista Herman Broder egyszerre három követelőző feleséggel kénytelen elszámolni.