Az október eleji Design Hét minket is inspirált. Nyakunkba vettük a várost, és körbenéztünk. Kreatív, különleges tervezőket, boltokat és ötleteket találtunk a VII. kerülettől egészen Budáig. Az alább bemutatott fiatal tervezők, vállalkozók valami olyat csinálnak Budapesten, … Tovább »

Három zsidó szervezet: az EMIH, a Mazsike és a Cionista Szövetség levélben kérte a Magyar Országgyűlés képviselőit, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét és minisztereit, valamint az államfőt, hogy vállaljanak szolidaritást Izrael államával, és az ENSZ Közgyűlésben Magyarország … Tovább »

A Mazsihisz reformra szorul, hogy jobban képviselhesse a magyar zsidóság érdekeit, szükségleteit. A teljes zsidó intézményrendszernek át kell alakulnia, egy demokratikus felépítésű ernyőszervezetre van szükség, hogy a viszonyok minden tekintetben igazságosak legyenek.
A brit Institute … Tovább »

Európában elsőként és egyetlenként a magyar kormány volt az, amely –
1849-ben – önálló egyházként ismerte el a reformzsidó közösséget. Mi, a
progresszív zsidó vallás hívei szerte a világban ma is büszkék vagyunk
erre a pillanatra, és erőt merítünk Kossuth Lajos bátor döntéséből, ha
egy-egy hitközségünk veszélybe kerül valahol. Ma mégis nagy esély van
rá, hogy 2012-ben az Európai Unióban Magyarország lesz az egyetlen
ország, ahol a kormány megvonja az egyházi státust a reformzsidó
hitközségektől. Az 1,8 millió hívet számláló Progresszív Zsidó
Világközösség elnökeként értetlenül állok a döntés előtt.
 

Egykor zárolt anyagokból nyílt kiállítás
Politikai megfontolásból zárolt, indexre tett, lefoglalt, bezúzni
készült, szigorúan elkülönítve rejtegetett dokumentumokat tett ezúttal
közszemlére az Országos Széchényi Könyvtár, ahol eszerint szép számmal
akad ilyesmi. A Terjesztését megtiltom! – avagy: mitől féltette hatalmát
a mindenkori politika? című tárlat hallatlanul izgalmas leleteket tálal
fel a nagyérdeműnek.

Politikailag heterogén, Izrael mellett egységesen elkötelezett csoport
jött össze november 2-án az Akadémia épületében. Az Izraelt Támogató
Parlamenti Képviselők Nemzetközi Alapítványa (IIACF), Budapesten
tartotta konferenciáját. 

Éjjelente titokban dolgoztak. A tartományi miniszterelnöki hivatal
előtti teret biztosító rendőrök is úgy tudták, hogy topográfiai
kutatásokat végeznek. Jochen Gerz és az őt segítő egyetemisták a
Saarbrücken központjában felszedett makadámkövekbe több mint kétezer – a
náci hatalomátvételig – működő zsidó temető nevét vésték b

A Kultúrpalota előcsarnokában magyar és angol nyelven olvashatók azok az
események, gondolatok és életérzések, amelyeket Anne Frank 13 éves
korától, korai halálát megelőzően 1944. augusztus 1-jéig rögzített.
 

Timothy Dolan érsek, az Egyesült Államok püspöki konferenciájának elnöke
szerint a zsidók és keresztények együttes erővel segíthetnek a
vallásszabadság előmozdításában, illetve a vallási fanatizmus
megfékezésében. 

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség legújabb jelentése az iráni
atomprogramról sok szempontból már eddig is ismert adatokat gyűjtött
össze, de még soha nem utaltak ilyen egyértelműen arra, hogy a
programnak vannak fegyverkezést szolgáló elemei. 

Virág Judit pályafutását 1978-ban a Kiscelli Múzeumban kezdi
muzeológusként. Tíz év után vált, a Műgyűjtők Galériájának munkatársa
lesz, ahol festménybecsüsként dolgozik. Egy francia ügyfele meghívja
Lyonba, hogy megtanulhassa az árverezés mesterfogásait. 1993-ban
megnyitja Mű-Terem Galériát. Tudását Amerikában fejleszti tovább a nagy
árverező házak aukcióinak tanulmányozásával.

A szervezők becslése szerint legalább harminc magyarországi településen tartanak könyvégetéseket. Az akciót egy hungarista szervezet kezdeményezte.

Emlékművet állítottak a német főváros szívében Adolf Hitler egykori merénylőjének, aki 1939 novemberében kísérletet tett a náci diktátor megölésére.

„Miért ne mesélte volna el neki, hogy már a nagyapja is a Kazinczy utcában született? Hogy a Grand Café Kohnban négy krajcárért kapott fagylaltot …” (Lugosi Viktória)

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Franciaországban újra kiéleződött az iszlám és a szabad
véleménynyilvánítás közötti sok vihart kavaró konfliktus, miután szerdán
eddig ismeretlen tettesek robbantásos támadást követtek el egy
szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen.

Ronthatják Washington és Jeruzsálem kapcsolatát a francia és amerikai
elnök izraeli miniszterelnökkel kapcsolatos sértő megjegyzései, amelyek
egy bekapcsolva felejtett mikrofon révén jutottak a média tudomására. Az
izraeli miniszterelnöki hivatal nem kommentálta az esetet, izraeli
képviselők szerint azonban Sarkozy és Obama leleplezték magukat.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

 
Zsidónak lenni trendi?

 
Új dizájn, új tartalom, régi ár:
megjelent a Szombat novemberi száma
 

Új zsidó stratégiát!
A kompromisszumos együttműködés, a közös stratégia nemcsak az antiszemitizmus elleni harcban, … Tovább »

A galamus hírösszefoglalójában olvasható hogy , milyen ítéletet hozott a
Pesti Központi Kerületi Bíróság Kiss Róbert volt Magyar
Gárda-főkapitány ügyében, mivel indokolt a bíró, mit mondott erről a
Magyar Helsinki Bizottság és mit válaszolt erre a Fővárosi Bíróság.

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.