Ahmed Abdelrazek budapesti palesztin nagykövettel arról beszélgettünk, hogyan képzeli el a palesztin államot a megalakulása után. 

– Nagykövet úr, miért éppen most állt elő a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmud Abbasz az állam ENSZ-beli elismertetésével? Ezt a kérdést … Tovább »

Izraelnek mint liberális demokráciának a jövőjét is kérdésessé teszi az a
hirdetőtáblákon, tömegközlekedési eszközökön és a parlament termeiben
zajló küzdelem, amelyet a keményvonalas vallásos nacionalisták és a
liberális értékek védelmezői folytatnak a zsidó állam lényegének
meghatározásáért.

„Szégyen a magyar keresztények szüleinek, nagyszüleinek, hogy annyi
embert hagytak elhurcolni. De nem tudom, mit tettek volna az én
nagyszüleim, vagy szüleim, ha keresztény honfitársaik nagyszüleit,
szüleit, hurcolták volna el. Nem tudom.

A magyar show-világ olyan, mint az ország – mondja Bárdos András, aki 25
évnyi médiatapasztalatáról írt. A Show című könyv megjelenése után egy
héttel bekerült a bulvár vérkeringésébe, ami Bárdost lepte meg a
leginkább.

Milyen nép ez? És milyen zsidóság ez? Mindig tudtam, hogy minden népnek
olyan vezetői vannak, olyan elitje van, amilyet megérdemel. De hogy még a
zsidói is olyanok, amilyet megérdemel, sőt minden zsidó diaszpórának is
olyan a „gazdanemzete”, amilyet megérdemel, arra csak most döbbentem rá

“Kirakták” a pécsi Gandhi Gimnáziumból Morvai Krisztinát, aki előadást
tartott volna. A gimnázium is, a romák is és az EP-képviselő is egymásra
mutogat.

Gazdag bécsi nagypolgári családból származott, apja Csehországból
bevándorolt zsidó textilgyáros volt. A bécsi és berlini egyetemen
filozófiát, germanisztikát és romanisztikát tanult, majd 1904-ben
Hippolyte Taine filozófiájáról írt disszertációjával bölcsészdoktori
fokozatot szerzett.

Amosz Oz izraeli író könyveinek megjelenése mindig irodalmi eseményt jelent. Akik szerették Szeretetről, sötétségről című memoárját, több ismerős epizódra ismerhetnek rá új regényében, mely a napokban kerül a könyvesboltokba. Ebből közlünk részletet az Európa Könyvkiadó jóvoltából.

fegyvercsempészek igyekeztek behatolni izraeli területre Egyiptomból. Az
izraeli katonákkal folytatott tűzharc után visszavonultak a
Sínai-félszigetre, ahol folytatták az ámokfutást, és lelőttek két
egyiptomi határőrt.

Éles hangú nyilatkozatokat váltott a héten a Mazsihisz és a kormány.
Előbbi – minden diplomáciai tapintatot félretéve – nyersen felszólította
a kormányt, hogy fizesse ki a Holokauszt túlélőinek járó 2011 évi
támogatást. A kormány félrevezető információk közlését rótta fel a
Mazsihisznek.

Tavasszal a kormány módosította a közalapítványok irányítását. A
2004-ben megnyílt Holokauszt Dokumentációs Központ a közigazgatási és
igazságügyi minisztérium felügyelete alá került, amely új kuratóriumot
nevezett ki. E testület első ülésén azonnali hatállyal felmentette
Harsányi Lászlót, a Központ ügyvezető igazgatóját. 

Háború folyik a lelkekért a zsidók és a palesztinok között.  A
legújabb tudományos módszerekkel igyekszik feltérképezni az egyik zsidó
szervezet az Olajfák hegyének háromezer éves sírjait. A cél a
palesztinok kiszorítása.

Tisztességtelennek tartom a „politikailag korrekt” oldal azon
hozzáállását, amely a változásnak még a lehető- ségét is tagadja, és nem
biztosít helyet más nézeteknek. Ez nem más, mint a Nyugat és a meleg
aktivisták homofasizmusa.

Táncoló izraeli rabbi, kétszáz fős széder, odesszai előtörténet,
nemzetközi közösség. De vajon a Tóra útjára vezethetők-e az asszimiláns
magyarországi zsidók?

Izrael a kőolajhoz fordul, hogy kielégítse energiaszükségletét, miután
iszlamista csoportok folyamatosan rongálják az Egyiptomból induló
gázvezetéket. A zsidó állam jelentős mennyiségű gázolajat vásárol.

Jeórjiosz Karacaferisz, a szélsőséges
antiszemitaként ismert görög politikus a görög tévében meglepő
nyilatkozatot tett. Állítása szerint „gyakran támogatta az Izraellel
való együttműködést”, és „a holokauszt az elmúlt évszázad legnagyobb
bűne volt”. 

Elmúlt november 9 – az1938. november 9-i Kristályéjszaka évfordulója – és senki sem emlékezett róla.

Az egész magyar elhárítás és igazságszolgáltatás csődje, hogy ezt a
portált évek óta nem tudja lekapcsolni. És itt most már két különböző
színezetű kormány regnálását követően is felvetődik a kérdés, hogy nem
tudja, vagy nem akarja?

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Több mint húsz évvel a rendszerváltás után vajon milyen érzés zsidónak lenni? A kérdést a 2011-es Bánkitó Fesztivál „Zsidónak lenni szexi!” szlogenje ihlette.

A Magyar Zsidó Adatbázis nem kevesebb, mint nyolc ifjúsági szervezetet tart nyilván. Ezeken túl azonban még van jó … Tovább »