„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

Geológusok számítása szerint a Golán-fennsík palamezeje több milliárd hordónyi olajnak megfelelő palaolajat rejt – kérdés azonban, hogy Izrael ki tudja-e aknázni azt? Ha igen, akkor a zsidó állam évekig önellátóvá válik olajban.

Az Afek Oil and Gas – az amerikai Genie Energy … Tovább »

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

Izrael népe erős és egységes az ország nemzetközi elszigetelésére tett palesztin kísérletekkel szemben; a világ egyetlen zsidó államának joga van békében élni, ezért megvédi magát a terrorizmussal szemben – hangoztatta Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete egy csütörtök esti fővárosi szolidaritási rendezvényen.

“Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem imádkoznak. De az ámidá, a mezuzá[5] és az ételáldás számukra is kötelező.”

„Mint folyó mentén a kertek” – Mózes 4. könyvéből vett idézettel világítja meg a kötet néprajzos és építész szerzője kutatási tárgyát: a zsidók harmadik betelepedési hullámát és migrációját a mai Északkelet-Magyarországon.

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Amikor a Wang folyó iráni útjának programjában azt olvastam, hogy „Iszfahánban bejárjuk a nyolcszáz éves, és még ma is eleven zsidó negyedet, Irán legnagyobb zsidó központját”, mindjárt eszembe jutott a Marc Michael Epstein által a Princeton University Pressnél épp most publikált Skies of parchment, seas of ink kötet, a perzsiai zsidó kéziratok csodálatos gyűjteménye. Ennek alapján szeretnék bepillantást engedni olvasóinknak a perzsiai zsidó közösség 15. és 19. század közötti irodalmába és művészetébe.

Vári György Az emberiség végnapjai címmel megjelent, irodalomkritikákat tartalmazó kötete nagy és fontos munka.

Beszélgetés Vári Évával az Aranytó bemutatójáról

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

Az énekesnő szó nem fejezi ki azt a rengeteg mindent, amit a gyerekkora óta dadogó Victoria Hanna a hangjával művel. A hang határait vizsgálja, mikor betűket rág, szótagokat nyel, szavakat lő a szájából, nyújtja, préseli, köpi és énekli őket. Ritmikus, vad hiphop-ot űz ősi héber szövegekkel.

Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt anticionista vezére.

Lajtai Péter utóbbi néhány évben készült munkáiból mutat be válogatást Helyreállítás/Recovery címmel szeptember 21-től a Pető Fanni Galéria.

Lajtai Péter monumentális méretű munkákat alkot az absztrakt gondolkodás, a monoteizmus, a természettel és az emberi … Tovább »

“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”

Orbán Viktor miniszterelnök nagyrabecsülését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnökének a magyarországi zsidóság segítése érdekében tett erőfeszítéseiért.
A kormányfő szerdán New Yorkban munkareggelin folytatott megbeszélést a szervezet elnökével. … Tovább »

 „Nem lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni”

Az egyszázalékos adófelajánlások piacát a zsidó közösségben továbbra is a Mazsihisz uralja, közel négyötödös arányban.

Az egyszázalékos adófelajánlások előzetes adatainak tükrében már első ránézésre is levonhatjuk a következtetést, hogy valamiféle, a közbeszédben gyakran hangoztatott zsidó reneszánsz valóban kibontakozni látszik, bármit jelentsen is ez. A felajánlók száma viszonylag dinamikusan nőtt a tavalyi évhez képest több, mint 5%-kal, ami 452 fős bővülést jelent. A grafikonon jól látható, hogy a hosszabb távú trend is egyértelműen felfelé ível, 7 év alatt több, mint harmadával nőtt azok száma, akik valamelyik zsidó hitközségnek ajánlották fel adójuk 1%-át. Ha ez így megy tovább, nincs kizárva, hogy 1-2 éven belül áttörjük a lélektani tízezres határt is.

A több mint ötszáz éves múltra visszatekintő törökországi zsidó közösségnek egyaránt osztályrésze a harmonikus együttélés és a durva antiszemitizmus.

Sírással nem megyünk semmire címmel dokumentumfilm készül Fahidi Éváról, 90 éves holokauszt túlélőről, aki többek között A dolgok lelke című könyv szerzője, de ő volt az is, aki Angela Merkel oldalán beszédet mondott Auschwitz felszabadításának 70. évfordulóján. A film befejezéséhez a közösség segítségét, anyagi támogatását kérik.