Amikor első fiam ’77-ben megszületett, az országban évente összesen 10 brisz (körülmetélés) volt. Ugyanebben az évben az egyetlen zsidó iskolában, az Anna Frankban, a négy osztályban 16 tanuló koptatta az ugyancsak kopott padokat.

A Szombat szerkesztősége a 30 évvel ezelőtti … Tovább »

A Lohamim izraeli párt kísérlete a magyar etnikai voks megszerzésére a zsidó állam első éveiben.

Olyan, valószinűleg 1948 vagy 1950 őszén keletkezett magyar nyelvű forrás került elő, amely azt bizonyítja, hogy az Izraelben 1948-ban Lohamim néven párttá formálódó korábbi … Tovább »

Így vélekedett dr. Anthony Fauci, az USA Allergia és Fertőző Betegségek Intézete (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) igazgatója.

Fauci azon a videókonferencián tartott előadást, amit az Orthodox Union (OU), az amerikai ortodox zsidóság ernyőszervezete), és az … Tovább »

Akármilyen sikeres a digitális átállás, „valószínűleg az egész magyarországi, sőt az egész közép-európai felsőoktatás, így az OR–ZSE is  arra kényszerül majd, hogy meghosszabbítsa a jelenlegi félévet, mely minden szempontból rendhagyó lesz. A gyakorlati képzés ugyanis … Tovább »

Kutatói konferenciát tartottak a zsidóság és a polgárosodás magyarországi történetéről Kőszegen.

Új kezdeményezésként az ország több régiójából érkeztek kutatók a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének szervezésében A zsidóság szerepe és részvétele a … Tovább »

Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez

2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »

1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »

A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »

Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.

Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »

Martin Gilbert brit történész egy egész könyvet szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet második részét közöljük. Az első rész itt olvasható.

De az elszántsággal és eszközökkel bíró emberek … Tovább »

Mikor derül fény a teljes igazságra, és mikor kapják meg a méltó végtisztességet a nyugati határ mentén 74 évvel ezelőtt meggyilkolt magyar zsidó munkaszolgálatosok? Szombathelyen május 9-én és 10-én konferenciát rendeztek a hírhedt rohonci mészárlás további, összehangolt feltárása … Tovább »

A Mazsihisz elnöke a 2019-es évet a „Közösségek évének” hirdette meg. Egy jó ötlettől vezérelve született meg az elhatározás, mi is csatlakozzunk ehhez a programsorozathoz egy konferencia megrendezésével.

Ja, hogy ki az a „mi”? Az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem … Tovább »

A Holokauszt Emlékközpont „A holokausztkutatás új útjai, problámái” címmel rendezett pódiumbeszélgetést, melyet Dr. Kovács Tamás történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója moderált. A beszélgetés három résztvevője Gellért Ádám, történész PhD-hallgató (University … Tovább »

Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »

Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.

“Kun Dezső ünnepélyes elnöki beiktatása a Páva-utcai templomkörzetben.[i]

A Páva-utcai körzet választmányi ülésén múlt csütörtökön iktatták be ünnepélyesen a körzet új elnökét, Kun Dezsőt, a Pesti Izraelita Hitközség, a Pesti Chevra Kadisa, a Pártfogó Iroda képviselőinek, … Tovább »

Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »

A magyar zsidóság 1918-1919-es története elválaszthatatlan attól, ami előtte történt. Az őszirózsás forradalmat megelőzte az összeomlás – minden tekintetben felfordulás volt jellemző. Nagy erők forrongtak a háborús Magyarország felszíne alatt, óriási társadalmi változások … Tovább »

Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek … Tovább »

A Mazsihisz folyamatosan frissülő ajánlójából megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!

A Hanuka idén december 3-tól december 10-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től tévét … Tovább »