Scheiber Sándor beszéde Schőner Alfréd rabbiavatásán.

A Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 2024. évi kötetében publikálta Hidvégi Máté Scheiber Sándornak Schőner Alfréd rabbiavatásán, 1974. január 13-án elmondott beszédét,[1] amelyet Darvas István főrabbi is felolvasott … Tovább »

Thamó Emese terve alapján elkészült Budapest legújabb szabadtéri festménye a Frankel Leó út 78. alatti társasház tűzfalán. A projektet Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport kezdeményezte. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) a Holokauszt … Tovább »

A gúnyolódás metamorfózisai a magyar nyelvű zsidó sajtóvitákban 1944 előtt

A gúnyolódó üres ember

Az, hogy mi számít viccesnek, koronként, társadalmaként változik. A viccekben rejlő gúny, irónia, kijelölt norma a világképre, a dolgok rendjére, az elvárt attitűdökre … Tovább »

A Mazsihisz és a BZSH felhívása

“Mélységesen aggódunk a megtámadott Izraelben élő szeretteinkért, rokonainkért, barátainkért, hittestvéreinkért, de bízunk a Zsidó Állam erejében!

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség … Tovább »

Az SZTE BTK és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem közös konferenciája

Háromnapos konferenciát szervez az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szeptember 19. és 21. között, Budapesten, a Rumbach Zsinagógában. A konferencia … Tovább »

Savuot ünnepére készülve több cikk is megjelent a Szombat oldalán. Németh Zoltán a Tóra isteni eredetének tudományos bizonyítására tett kísérletet, míg a Mazsihisz oldaláról átvett rövid összefoglalás már a címében is – többek között – a tóraadás ünnepeként mutatja … Tovább »

Az elmúlt hét eseményei, vagyis az EMIH „einstandolási kísérlete” különösen fontossá teszik azt a kérdést, hogy hová tartozik a neológia. Egy identitásában erős, élő közösség tud csak védekezni egy ilyen „támadással” szemben. Most vált igazán aktuálissá az alábbi … Tovább »

Hajdú Farkas-Zoltán -né című könyvsorozatának gerince egy budapesti ócskapiacon felbukkanó családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig. A Csíkszeredában született és 1987-ben Németországba emigrált író, műfordító köteteinek többsége nem tiszta fikció, … Tovább »

Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.

Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »

2022. október 18-án Dr. Frank Baron előadást tartott az Eötvös Tudományegyetem Germanisztikai Intézetében. Az amerikai Kansasi Egyetem nyugalmazott professzora a nemrég megjelent könyvét, „Az Auschwitzi jegyzőkönyv és Budapest, 1944”[1] című művét mutatta be a hallgatóknak.

Kedves … Tovább »

1946. július 16-án gyászünnepségre gyűlt össze Pápa maradék zsidósága. A gyásznapról az Új Élet is tudósított, kiemelve, hogy a közös gyász egyesíti a túlélő zsidóság különböző csoportjait. „Nincs cionista, nincs asszimiláns, neolog, orthodox, vagy haszid, mind egyformán … Tovább »

Helyszíni tudósítás az 59. Velencei Képzőművészeti Biennáleról.

Cecilia Alemani, olasz származású, a New York-i művészeti szcénában tevékenykedő Biennalé főkurátor a The Milk of Dreams (irodalomból átvett szókép) központi kiállítás-koncepciót választotta hívógondolatul … Tovább »

A 11 napos májusi gázai konfliktust követően az antiszemita incidensek száma az USÁ-ban csaknem kétszeresére, az Egyesült Királyságban pedig a hatszorosára nőtt, amiben komoly szerepet játszott a közösségi média.

Fényes nappal palesztin-barát huligánok zsidókat bántalmaztak … Tovább »

Ma, 2022. október 13-án száz éve született Dr. Schweitzer József, az Országos Rabbiképző Intézet egykori főigazgatója, a Pécsi Izraelita Hitközség hajdani főrabbija, aki egy időben az országos főrabbi tisztségét is betöltötte. Ebből az alkalomból közöljük újra fia, Schweitzer … Tovább »

1939. szeptember 2-án, a Lengyelország elleni német agresszió másodnapján a brit kormány még kereste a lehetőséget Hitler háborújának a leállítására. Chamberlain és külügyminisztere, Lord Halifax, egy új, müncheni jellegű konferenciára gondolt, lengyel terület feladását békéért.

Az … Tovább »

Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.

Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »

A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »

Emberek és könyvek a Soá idején V.  –  A náci rendszer bukása után az irdatlan mennyiségű elrabolt könyv sorsáról három elosztó helyen döntöttek: az amerikaiak a Frankfurt am Main melletti Offenbachban, a britek Tanzenbergben, a szovjetek pedig egy Berlin melletti pályaudvaron. A … Tovább »

A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »

Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.

Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »