Egy kötetben, azaz egyszerre olvasni egy életmű összegyűjtött verseit valahogyan mindig regényszerű, városszerű élmény. Regényszerű, hiszen olyan, mint egy indigóra másolt önéletrajz. Az Útérintő esetében az időbeli fesztáv, az első vers és az utolsó darab születése között majdnem hatvan évet fog össze. Már az elképesztő, hogy ekkora idő így kézbevehető, hát még az, hogy Gergely Ágnes költészete micsoda mítikus és konkrét idősíkokat hidal át, szertefutó rendezettségével.Egymás után olvasva a maga idejében külön-külön szerkesztett, és kiadott verseskönyveket, tendenciákat, elmozduló, valahonnan valamerre tartó irányokat vélünk felfedezni.
 
 

Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.

SÁBA KIRÁLYNŐJE ÉS SALAMON
Etióp nemzeti legenda, egy tisztázatlan liaison

Történetekben, mármint azokban, amelyekben nők is szerepelnek, mindig igen sok az ellentmondás. Különösen igaz ez a szerel­mi históriákra. A történet szereplői, va­lamint az őket körülvevők az esemé­nyek … Tovább »

Május 28-án tartotta rendes évi közgyűlését az Egységes Magyar Izraelita Hitközség – Status Quo Ante. A közgyűlés elfogadta az elmúlt év eredményeit és rendezvényeit összegző beszámolókat, a Hitközség pénzügyi jelentését és a jövő évi terveket, továbbá visszautasította a MAZSIHISZ részéről nekik címzett zsidózást. A közgyűlés utáni vacsorán megdőlt Murphy tétele, miszerint minőség és mennyiség fordítottan arányos: jót adtak és sokat.

Olvasóink írják
FEJLESZTENÜNK KELLENE A HÁZI BETEG- GONDOZÁST

Ismeretes, hogy egyedülálló, idős, beteg, mozgásukban korlátozott em­bereknek létszükséglete a házi beteggondozás, de ennek feltételei gyakran nincsenek biztosítva.
75 éves zsidó férfi ismerősöm nem­rég jött … Tovább »

„Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar”
Spiró Györggyel beszélget Várnai Pál

Író, költő, irodalomtörténész, műfordító. Szerbhorvát-magyar-orosz szakokat végzett. Dolgozott a rádiónál, volt idegen nyelvű szerkesztő a Corvinánál, dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színháznál, … Tovább »

„Apámat elhurcolták azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…”
Domonkos Istvánnal beszélget Várnai Pál

1952 őszén megkezdődött Leningrádban az ún. „cionista orvosper”. A szovjet vezetőkről gondoskodó zsidó orvosokat azzal vádolták, hogy az ame­rikai hírszolgálat … Tovább »

„Az asszimiláció a holokauszt után is folytatódott”
Erős Ferenccel beszélget Várnai Pál
1946-ban született Zalae­gerszegen. Pszichológus. Az egyetem elvégzése után rövid ideig a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommu­nikációs Kutató Központjá­ban dolgozott. Több mint … Tovább »

„Zsidónak lenni ténykérdés”
Interjú Kis Jánossal
Kis János 1943-ban született Budapesten. Szülei kommunisták voltak. Édesapja és két anyai nagybátyja koncentrációs táborban pusztult el. Általános iskolásként négy évet az orosz tannyelvű Gorkij Iskolába járt. 1962-ben … Tovább »

HOLOKAUSZT MÚZEUM
A tragikomédia sokadik felvonása
2004 áprilisában ünnepélyesen megnyílt a Holokauszt Múzeum1, ám a hosszadalmas hercehurcák miatt nem a tervezett, nagyszabású, állandó kiállítással, hanem egy ideiglenes – noha a körülményekhez képest színvonalas – installációval. … Tovább »

ERDŐ PÉTER
Holokauszt a magyar képzőművészetben*

Igen Tisztelt Igazgató Úr, Hölgyeim és Uraim!
Örömmel teszek eleget Túrán Ró­bert igazgató úr felkérésének, hogy bevezető szavakat mondjak e jelentős és drámai üzenetekben gazdag kiállí­tás magyarországi megnyitóján. … Tovább »

Az auschwitzi magyar pavilon kiállításai

1965, 1979

A mából nézve tisztán látszik, hogy ezek a kiállítá­sok visszatükrözték a kor politikáját: az éppen aktuális történelemszemlélet perspektívájába ágyazták bele a kiállítá­sok mondanivalóját, tematikáját. A ki­állítás … Tovább »

Hárman Kertészről

Másfél év telt el az­óta, hogy Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, és ez talán elegendő távolság ahhoz, hogy áttekintsük, mit tett a magyar szellemi élet azért, hogy a Sorstalanság, illetve az egész életmű végre elnyerje méltó és adekvát ér­telmezéseit, … Tovább »

Csökkenő források, higgadt viták
Beszámoló a BZSM és a Mazsihisz közgyűléseiről

December 3-án tartotta közgyűlését a Bu­dapesti Zsidó Hitközség (BZSH), amely – az elmúlt év tapasztalatainak megfele­lően – mind témáit, mind hangulatát te­kintve a négy nappal későbbi … Tovább »

1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iró­niával – a következőt írta Marie Bona­parténak, barátjának és tanítványának:

„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidó­ság … Tovább »

„Az élet nem Paradicsom, hanem paradoxon”
Interjú Dov Levy modern ortodox rabbival

Interjúalanyunk eddig a Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskola vallási igazgatóhelyetteseként volt ismert, aki a Visegrádi utca 3. alatt működő Pesti Súl modern ortodox közösség imádkozásait, … Tovább »

KÉT TÉMA – EGY KONFERENCIA

A B’nai B’rith és a Konrad Adenauer Alapítvány 2003. január 30-án és 31-én nem­zetközi szemináriumot rendezett, melynek két, első pillanatban egymástól távolinak tűnő témája volt:
„Zsidó-keresztény viszony 2001. szeptember 11. után” valamint … Tovább »

Seres László
Gyűlöletbeszéd
avagy kinek jó a szigorítás?

Kevés kérdés érint annyi érzékenységet, kelt annyi vihart zsidó közösségekben, mint a szólásszabadság: a náci beszéd, az uszítás és gyűlöletkeltés tiltásának problémája. Magyarországnál fejlettebb liberális … Tovább »

Szembesítés
Szabó Istvánnal beszélget Halász Tamás
 

Ön szerint létezik olyan, hogy „zsi­dó film”?

Kapásból azt válaszolnám: nem, hi­szen szakmai szempontból csak rossz, vagy jó filmről érdemes beszélnünk. A világban évente mintegy ötezer játékfil­met … Tovább »

Holocaust Múzeum: átadás 2004. április 16-án?

2004. április 16-án, a magyar- országi holocaust emléknapján végre megnyílik a Magyarországi Holocaust Múzeum és Dokumentációs Központ. Legalábbis ezt a határozott ígéretet tette Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke és Ács Tamás … Tovább »