Összesen 12 találat : Diósi Lajos.
1950-ben Gyulán született, holokauszt túlélők gyermekeként. Kitüntetéssel végzett az ELTÉ-n 1973-ban. Azóta is az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (jelenlegi nevén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban) dolgozik. 2018 óta emeritus kutató. Az MTA Doktora 2000-ben, az Akadémiai … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »
Felújítás után emlékhellyé alakítják az egykori zsidó rabbiházat Gyulán, az elképzelést a mostani uniós pályázati ciklusban, néhány éven belül szeretnék megvalósítani – mondta Alt Norbert (Fidesz-KDNP) alpolgármester kedden sajtótájékoztatón.
A városvezető a Történészek … Tovább »
A Gyulai Zsidó Alapítvány és Gyula Város Önkormányzata “Történészek és helytörténészek az eltűnt kistelepülési és kisvárosi zsidóság nyomában” címmel konferenciát rendez.
Időpont: 2022. április 26-27.
Helyszín: Városháza, 5700 Gyula, Petőfi tér 3.
A megszűnt … Tovább »
A Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozói közleményben határolódtak el saját főnökük kijelentéseitől.
A múzeumban és tagintézményeiben mintegy 250 ember dolgozik, közülük e sorok közzétételéig 72-en írták alá eddig a közleményt, amelyben elhatárolódnak Demeter Szilárd … Tovább »
Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek … Tovább »
A békési fürdővárosban tartott minapi kerekasztal-beszélgetés nyomán újra indult a vita: legyen-e emlékszobája az itt élt zsidóságnak? Az erről szóló párbeszéd a rendszerváltás után indult meg, de azóta többször elakadt. Az egykori gyulai zsidóság részéről az ügyet felkaroló Diósi Lajos egyetemi tanár hangsúlyozta: Gyulán él ugyan néhány zsidó ember, de zsidó közösség nincs.
A SZOMBAT októberi számában megjelent Diósi Lajos 0,5%? című írása, miszerint a magyar lakosság 70%-a római katolikusnak, 20%-a reformátusnak, 5%-a evangélikusnak, 0,5 %-a izraelitának vallja magát.
Anélkül, hogy a Gallup Intézet 1500 fős mintából készített statisztikájának … Tovább »
„Mindenki tudja: ez a mi házunk volt”
Belföldi hírek
Diósi Lajos: 0,5%?
A német jóvátételi jogszabályok és intézkedések
Ács Gábor: Magyarország miért nem?
Simonyi Péter: Mibe van nekünk egy gyatra szervezés?
Summary
A Duce másik asszonya
Schmelzer Hermann Imre: A Scheiber-bibliográfiáról
Jólesz … Tovább »
Kinek a feladata a kultúra?
Mintegy 70 ember, köztük 57 képviselőtestületi tag volt jelen március 31-én a Budapesti Zsidó Hitközség zárszámadó (1991) és költségvetési (1992) küldöttgyűlésén.
Hiába a rendszerváltás, a magyarországi zsidó fiatalság a vallásellenes nyomás … Tovább »
SOK SZÓ esik mostanában arról, hogy milyen emlékművet kellene állítani a magyar nemzet testéből kiszakított, a fasiszta népirtás áldozatául esett hatszázezernyi zsidónak; vajon nem az elhallgatott igazság további ködösítését szolgálja-e az a szándék, amely együtt akarja … Tovább »
Míg a magyar országgyűlés megbízott elnöke New York-ban zsidó szervezetekkel tárgyalt, addig Pozsgay Imre Izraelben járt. Magyar-zsidó üzletemberek, mint A. Sarlós vagy a Reichmann testvérek, dollármilliókat készülnek az országba hozni. Mindeközben pedig – és mindezek ellenére – … Tovább »