Összesen 49 találat (21 - 40) : David Grossman.
Világszerte elismert író és békeaktivista. Miközben nagyon kötődik hazájához, Izraelhez, keményen bírálja annak politikáját.
Legutóbbi könyvében – amelynek címe “Egy ló besétál egy bárba” – David Grossman a humort és a horrort vegyíti. Egyesek szerint … Tovább »
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jehuda Weinstein államügyész levelét tiszteletben tartva visszavonta beavatkozását az Izrael–díjat odaítélő bizottságok összetételébe – közölte pénteken az izraeli közszolgálati rádió.
A beadványt számos prominens közszereplő írta alá, köztük olyan írók, mint Amos Oz, David Grossman és A. B. Yehoshua.
A lépést támogató baloldai Gush Shalom szervezet közleménye szerint a 800 aláíró között ott találjuk a Nobel-díjas Daniel Kahnemant, Avraham … Tovább »
Az „Irány a béke, le a háborúval!” jelszóval megtartott tömegmegmozduláson beszédet mondott David Grossman író.
Az Index állítólag szellemesnek, ironikusnak szánt írást tett közzé (A zsidóknak büdösek a majmok), melynek éle a zsidókat, izraelieket éri. A 444 – fiatal izraeli író holland interjúját felhasználva – éles Izrael-bírálatot eresztett meg: (Nir Baram: Amíg a zsidók felsőbbrendűnek … Tovább »
Tisztelt Rabbikar, tisztelt Vezetőség!
Annak apropóján írok Önöknek, hogy a „Zsidó Kultúra Napja -Tiszafüred” szervezői, felsőbb utasításra levették volna rabbi címemet a rendezvény plakátjairól.
A szervezők a döntést azzal indokolták, hogy az amúgy is finanszírozási … Tovább »
Sávuot a Tóraadás ünnepe. Szokás ilyenkor éjjel fennmaradni, tanulni, emlékezve és ellensúlyozva, hogy őseink a Tóraadás éjszakáján, mi tagadás, nem voltak felkészülve az eseményre, és elaludtak. A zsinagógai hagyományos ünnepköszöntő mellett több helyen is tartanak éjszakai … Tovább »
A képen David Grossman író és Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete.
David Grossmant nem kell bemutatni az izraeli irodalom iránt érdeklődő magyar olvasóknak. Részint azért, mert A villámkölyök című regénye és az Oroszlánméz című esszékötetete után A világ végére a harmadik könyve, ami magyarul megjelenik, másrészt mert műveit harminc országban adták ki, hazájában és a nemzetközi nyilvánosságban is gyakran megszólaló közíró, az izraeli-palesztin megbékélés szószólója. Grossman új regénye, melyből részletet közlünk, az április 18-án kezdődő könyvfesztiválra jelenik meg a Scolar Kiadónál, s a szerző is jelen lesz a rendezvényen.
Andrew Baker: Magyar Jobbik, ukrán Szvoboda, görög Arany hajnal
Közismert, hogy honnan jönnek az antiszemita támadások. A jobboldali, neonáci csoportok régóta a figyelem középpontjában állnak, és ma is komoly problémaforrást jelentenek. Ám az utóbbi időben, a Franciaországban … Tovább »
Alig ért haza a jeruzsálemi nemzetközi írófesztiválról, egyhónapos amerikai felolvasókörútra indult Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, ugyanis megjelent az Egyesült Államokban Sátántangó című regénye angolul. Távollétében itthon Prima-díjas lett a kiváló magyar író, aki – mint indulása előtt elárulta az MTI-Pressnek – nagy várakozással kezdte meg egyesült államokbeli felolvasókörútját.
A náci Németországban kisajátított sok műkincs eredetét még napjainkban is homály fedi, de egy új internetes adatbank most megkönnyítheti a kutatók dolgát.
Izraelben több tucat cég foglalkozik könyvkiadással, a szépirodalom mellett vannak köztük főleg szakirodalommal, tankönyvekkel foglalkozó egyetemek, valamint és jogi és szakkönyvkiadók is. A nagyobb újságok is megjelentetnek irodalmat, s az egy-két köztulajdonban, kibuci kézen lévő cég ellenére a kiadás üzlet, amely ha veszteséget termel, akkor csődbe megy.
Az Izraeli Kulturális Intézet és a Bálint Ház Könyvklubjában együtt olvassuk izraeli írók könyveit. A beszélgetést egy vállalkozó kedvű résztvevő moderálja.
Június 10-én a Héber Könyvhét alkalmából felborult a megszokott rend Izrael legrégibb liberális napilapjánál, a Haaretznál: az újságírók helyett 31 ismert író és költő tudósította az olvasókat a nap történéseiről.
Húsz izraeli író és tudós követelte petícióban a kelet-jeruzsálemi arab házak lerombolásának leállítását.
Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.
“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”