Elég furcsa érv hangzott el az amerikai fegyverviselési vitában.

Sándor Iván legutóbb megjelent, A Vanderbilt-jacht hajóorvosa című kötetében, korábbi regényeihez hasonlóan a múltból kinéző események rekonstruálásáról, mint aktusról van szó, olyannyira, hogy az egész regény idősíkok közt ugrál, s szereplői díszletszerűen kölcsönöznek színt a fontosabb háttérhez, a történelemhez.  

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”

Egy tiszt, aki egyedül állított meg 100 szíriai tankot

Sírással nem megyünk semmire címmel dokumentumfilm készül Fahidi Éváról, 90 éves holokauszt túlélőről, aki többek között A dolgok lelke című könyv szerzője, de ő volt az is, aki Angela Merkel oldalán beszédet mondott Auschwitz felszabadításának 70. évfordulóján. A film befejezéséhez a közösség segítségét, anyagi támogatását kérik.

Bráchot (Áldások)

Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

Bogár Lászlón már jó ideje csak nevetni szokás. Íme egy példa, hogy ez miért veszélyes hozzáállás.

Ungvári Tamás szeptember 25-én 85 éves. Születésnapja alkalmából ünnepelték a minap barátai, tisztelői az Ódry Színpadon, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét az alábbiakban olvashatják. Boldog születésnapot kíván a Szombat szerkesztősége is!

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Rabbik köszöntik a zsidó újévet a Szombatnak küldött írásaikban. Sana tova u metuka – legyen az elkövetkező év jó és édes!

A lengyel kormány illetékesei is kételkednek annak a két férfinak az állításában, akik szerint Walbrzych térségében egy földradarfelvétel révén rábukkantak az arra az aranyvonatra, amely a haláltáborokba küldött zsidók értékeit foglalhatja magában.

“1984-ben egy családi Mikulás-esten 1944-es újságcikkek hullanak ki egy borítékból, az utódok megismerik a nagyapa történetét, aki a vészkorszak idején Élő Gyula néven bujkált Erdélyben…”

 Brutális támadás ért két holokauszt-túlélőt Amszterdamban. Diana Blog 86 éves, férje Shmuel 87, mind a ketten átélték Auschwitz borzalmait. A támadásban a férfinak eltörött a combcsontja és megvakult, felesége pedig szörnyű fájdalmaktól szenved. Egy rehabilitációs központban … Tovább »

Mivel a szíriai krízis egyre nagyobbra és nagyobbra duzzad, és egyre többen próbálnak meg Európába menekülni, sokakban megfogalmazódik a kérdés, miért nem a hozzájuk közelebb eső, vagy a gazdag, Perzsa-öböl menti arab országokba indulnak?

Lengyelországban három hete tört ki az aranyvonatláz, amikor egy lengyel és egy német kincsvadász bejelentkezett Wałbrzych önkormányzatánál, mondván, találtak egy páncélozott vasúti kocsit, ami szerintük a nácik 70 éve eltűnt legendás aranyvonata.
Mivel a területet korábban sosem tárták fel, ezért a helyi hatóságok még nem tudják, hogy mi van ott, de a hadsereg, a rendőrség és egy rakás jogász a helyszínre sietett.
Ahogy egy rakás illegális kincskereső is, így most a hatóságok versenyt futnak az idővel, mert lehet, hogy a páncélvonat alá van aknázva.
Egy, a vonatot évtizedek óta kutató 85 éves lengyel kincsvadász szerint véres története van a rejtekhelynek.

Selymet nem csak a hernyó gubójából lehet előállítani. Létezik kagylóselyem is, Bibliából ismert nevén bisszus.  

Chiara Vigo feltehetőleg ma az egyetlen, aki képes ezt a finom, leheletkönnyű anyagot megfonni és a citromleves–fűszeres kezelés révén olyan fényessé tenni, … Tovább »