Találatok ‘D. O.’

Összesen 3,182 találat (1141 - 1160) : D. O..

Misna magyarul – Sviit 8.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“[Szombatévben] nem fizetnek a kútásónak, se a fürdőszolgának, se a borbélynak, se a révésznek, de ad a kútásónak innivalóra. És mindegyiknek ad valami ajándékot.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

„Tágabb értelemben azt mondhatom, hogy apámat az anyám rokonai verték agyon”

Írta: Vajda Mihály - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek, Történelem

A címként szolgáló idézet Orbán Ottó Színpompás ostrom (életműinterjú) című, a Tények és tanúk sorozatban a Magvetőnél 2016-ban megjelent posztumusz kötetéből való.

Persze láttunk már olyat, hogy valakit a felesége rokonai agyonvertek; csakhogy itt a rokonságot hangsúlyosan … Tovább »

Rutinos idegenek

Írta: Péterfy Gergely, Weiner Sennyey Tibor - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek, Történelem

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

Boldog költők, Izraelből

Írta: Pécsi-Pollner Katalin - Rovat: Irodalom, Izrael, Kultúra-Művészetek

A könyvhétre jelent meg a kétnyelvű, kortárs héber versantológia, A szomjúság járványa. A verseket Rami Saari válogatta, Uri Asaf és Marno János fordította. A könyvbemutató és a MÜPA-ban tartott felolvasóest alkalmából Budapestre látogatott az antológia két izraeli szerzője, a Bagdadban született Roni Somekh és a drúz Salman Mashalha. Velük, és az egyik fordítóval, Uri Asaffal beszélgettünk.

Szondi-Radványi Lili: Egy nap Bergenben

Írta: Szondi-Radványi Lili - Rovat: Történelem

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

[popup][/popup]