Összesen 3,135 találat (3041 - 3060) : D. O..
A hölgyet egyesületünk rendezvényeiről ismerem, és a véletlen ültette mellém a metrón. Annyit tudok róla, hogy évekkel ezelőtt kérte: a havi hírlevél feladójaként ne tüntessék fel a MAZSIKE nevét, mert ugye a szomszédok… Míg rohan a szerelvény, beszélgetünk. Örömmel mesélem, … Tovább »
Az 1600/1944. ME számú rendelet alapján sok százezer magyar zsidó helyezte aranytárgyait letétbe a bankoknál, remélve, hogy a háború végén majd visszakapja tulajdonát. Így tett Egerben Székely Endre is, 1944. április 29-én. Túlélve a deportálást, a család nem is sejtette, hogy … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
A bonni diplomatanegyed vasárnap délutáni sziesztáját szokatlan esemény zavarta meg. Több száz zsidó főiskolai hallgató „Izrael népe él” jelszóval érkezett ide, hogy tüntessen a szíriai követség épülete előtt. Hasonló felvonulásra került sor London, Párizs, Róma, sőt … Tovább »
„Nyújtsd ki a nyelved!”
Apám a templom udvarán álldogál egy másik zsidóval taleszben és papucsban. Ő kéri, hogy nyújtsam ki a nyelvem. Jóm Kippur napja van, böjt; tizenkét éves vagyok. Hazaszaladtam a templomból valami apróságért, és apám azt akarja ellenőrizni, hogy ettem-e … Tovább »
A közelmúltban majd egy hónapot töltött Magyarországon Jichák Hum, ismert izraeli író és országismertető. Akik találkoztak vele, nemcsak szellemi élményben részesültek, hanem egy, a XX. századot tükröző nem mindennapi életút állomásait is megismerhették. 1922-ben a soproni … Tovább »
Konrád György: Európa köldökén
A már rég elporladt kartográfus, élve a középkori szimbolika eszköztárának lehetőségeivel, az európai kontinenst királynő képében jelenítette meg. Ez a színes térkép, illetve annak reprodukciója most ott díszeleg Konrád könyvének címlapján. … Tovább »
Esély a legsúlyosabb kárt szenvedetteknek
A náciüldözöttek kárpótlása kapcsán a közelmúltban többször felmerült, hogy a sértettekkel szemben Németország is jóvátételre köteles, lévén a hetvenes években kiosztott fejenként néhányezer forintra rúgó globál kártalanítás … Tovább »
Horwitz gyűlölte a havat. Gyűlölte a napsütést is, az esőt, a szomszédokat, a keserű teát és a magafajta öreg embereket. Kint nedves és jéghideg volt a levegő, amely a ház falain keresztül benyomult az ő ványadt testébe is, és ha kinézett az ablakon, látta, amint az utcai lámpákat … Tovább »
Némelyek azért írnak, hogy elkápráztassák az olvasót, és bizony voltak olyan korszakok, amikor az írói mesterség fő célja az olvasó csodálatának kivívása volt; azonban az a könyv, amely a leginkább ámulatba ejtett, és amely véletlenül került a kezembe, korántsem ezzel a … Tovább »
Szép számban jelentkeztek az első olyan költők, akiknek sikerült végre magától értetődő természetességgel kifejezniük a hálúcok – pionírok – világát; azok világát, akiknek meg kellett birkózniuk a sivár pusztasággal, a tűzforró éghajlat gyötrelmeivel és nem utolsósorban … Tovább »
Két ország gazdasági kapcsolatait, jövőbeli lehetőségeit a hivatalos kormányszervek képesek a legjobban felvázolni. Az üzletemberek, a cégek tevékenységéhez a kereteket egyértelműen ezen intézmények teremtik meg. Két minisztérium illetékes vezető munkatársát kérdeztük meg a … Tovább »
A mecénás
״Van olyan, aki bőven adakozik, / és. annál inkább gazdagodik; és a ki / megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik… / ki mást felüdít, maga is / üdül.” (Példabeszédek könyve 11.24.)
A mecénás írók, költők reménysége. Az utóbbi években több … Tovább »
״Kelj föl, kelj föl, Debora! Kelj föl, kelj föl, zengj éneket!” – olvassuk a Szentírásban, Debóra énekében. És lám, a héber nyelv immár háromezer éve zengi szünet nélkül ezt az éneket, amely váltakozva lebeg ״égi” és ״földi” között, és amely visszazeng rengeteg bajt, szenvedést, … Tovább »
Ebben az évben jubileumot ünnepeltek. Kétszáz éve annak, hogy a város határában élők – mert a falakon belülre még nem költözhettek – önálló hitközséget teremtettek, s az együttes imádkozás és a vallás előírásainak végzése mellett gondoskodtak gyermekeik tanulásáról, a … Tovább »
Barátom, zsidó diák, fiatal zsidó értelmiségi, üzletember, vagy más szakember, mondd: érdemes?
Hogyne, hiszen itt nincs antiszemitizmus – hallhatjuk. Nincs olyan… Nincs abban az értelemben… Itt az antiszemitizmus állítólagos, az érvényesülésért küzdő zsidók aktív védekezése … Tovább »
(1908-1944)
Szeptember 8-án zárult Schnitzler János emlékkiállítása, mint az Első Magyar Látványtár Alapítvány gyűjteményének második megmutatkozása az Óbudai Társaskör Galériában.
Schnitzler János (1908-1944) életéről alig tudunk többet, mint amit a Művészeti Lexikon … Tovább »
Bevallom, kissé félve nyúlok tollhoz. El fogja nekem hinni az olvasó, hogy kerek e világon akad olyan ember, aki élve került ki az auschwitzi gázkamrából? Miután már majd három napot végiggyötrődött ott? Úgy érzem, még a toll is lázadozik a kezemben, hogy papírra vesse e sorokat. … Tovább »
Régi hagyománya van a magyar politikában a kettős játéknak, a kétértelmű nyilatkozatoknak, az örökös elhatárolódásnak. Igaz, Kossuth szavaival élve az „egzigencziák művészete” mindig tág teret hagyott a lavírozásnak, a többféleképpen értelmezhető kijelentéseknek, csakhogy … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »