“De ha tényleg őszintén beszélünk, először azt hangsúlyozom, hogy a magyar társadalom különösen intoleráns, mélységesen előítéletes és kirekesztő, nagyon nem szereti a kisebbségeket – ez nem is kérdés. De ott kezdődik a valóban mély diskurzus, amikor azt vetjük fel, hogy mennyiben tekintik magukat valóban áldozatnak és mennyire hajlandók megpróbálni kitörni ebből. Nagyon gyakran valóban azt látom, hogy kényelmes dolog áldozatnak lenni, és mást hibáztatni, mert akkor felmentem magam a cselekvés alól. “

Forrás: Reakció 2008. január 26. / Ács Feri Száz esztendeje született a XXI. század legnagyobb magyar tudósnemzedékének világhírű tagja, Teller Ede. Egy igazi reakciósra emlékezünk most.       Teller Ede   Mint minden nagy történelmi figurának, neki is sok tisztelője … Tovább »

„Meggyőződésem, hogy minden ember individuumként idegen, és minthogy mindenki idegen, éppen ezért a másik ember idegenségét, különbözőségét sem kérdőjelezhetjük meg. Ez ilyen egyszerű. Mi magunk is idegenek vagyunk. Még önmagunk előtt is, sokszor… S miközben az emberekben van valamiféle kétségbeesett vágy, hogy tartozzanak valahova, aközben úgy látom, sokakban mégiscsak ott van az örök kívülállás vágya is.”
 
 

Forrás: Élet és Irodalom 2008. január 19. Jean Pierre Frommer-nek, a „Mardis hongrois de Paris” Egyesület elnökének levele dr. Sólyom László köztársasági elnöknek a budapesti zsidónegyed helyzetéről Tisztelt Elnök Úr! A “Mardis hongrois de Paris” Egyesület elnökeként írok Önnek; … Tovább »

A szellem fejlődésében, az én-tudat kialakulása felé a szeretet az egyetlen járható út. Baruch Kahana, izraeli klinikai pszichológus, megállapította, hogy a haszidizmus szellemi irányzata ugyanazt a viszonyt éli meg minden zsidóval szemben, mint egy szerető édesanya a gyermekével kapcsolatban. Ez lehetővé teszi, hogy aki áldásában részesül, értékes embernek minősüljön, olyannak, aki megérdemli a boldogságot. Ezzel együtt, a haszidizmus, s mindaz, ami utána következett, csak abejárandó út feléig jutott el. 
 

A váci zsidó hitközségnek jó sajtója van. Egymást követik a lelkes beszámolók az újjáépített zsinagóga küszöbön álló megnyitásáról, s arról, hogy mindez, példátlan módon, a helyi hitközség erőfeszítéseinek köszönhető. Ez a jó hír. A rossz: a váci hitközség … Tovább »

A zsidó történelmi regény

A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »

A bibliai időkben „készen kapott” zsidó művészet teljesen más, mint amelyet az ókori kelet addig ismert. A legfontosabb különbség a képtilalom. A megkülönböztető képtilalom törvénye a második parancsolat. A mózesi tiltás bálványokra, idegen istenekre vonatkozik. A héberek … Tovább »

Olyan volt ez, mint egy puzzle. Eleinte csak sejtette, mi lesz majd. Később, az idő előre haladtával már tudta, hogyan kell belevetnie magát a jeruzsálemi éjszakába. Tudta, hol és mit kell tennie ahhoz, hogy a bódultság elnyomjon minden érzést, mely fájdalomhoz vezet.

A negyedet, ahol … Tovább »

„Még túl fiatalok voltunk ahhoz, hogy bármibe döntően beleszólhattunk volna, de amint a rendszerváltás bekövetkezett, rögtön túl öregek lettünk: átugrott bennünket az idő. 1989-ben a húszévesek kerültek a “piacra” én pedig akkor már harminchárom voltam. Kis túlzással egy reggel arra ébredtem, hogy – ígéretes fiatalból – vén trottyá váltam: közte semmi. Az említett „lábvíz”, a langyos semmi fullasztó volt ugyan, ma azonban, visszatekintve, sokak szemében aranykornak tetszik.”

Forrás: Népszabadság 2008. január 7. / Vári György Rendre hallani a magyar zsidóság ügyeiben elkötelezett, kiváló emberek szájából is, hogy a belső konfliktusok széles nyilvánosság elé citálása, a “szennyes kiteregetése” mennyire veszélyes. Szerintem ez a nézet egy komoly probléma … Tovább »

Forrás: HVG 2007. december 29. / Pelle János A kapitalizmus, mint nagyobb országokat uraló társadalmi-gazdasági formáció, legföljebb öt-hatszáz éves. Viszont a piac intézménye egyidős a történelemmel, hiszen a valamilyen értékmérő – a főníciak óta: pénz – közvetítésével … Tovább »

2007. december / Drelyó Ági       Drelyó Ági   Sanyi, Zoltán, Pali és Gyuri. Róluk, akik köztünk élnek, akiket talán mindannyian ismerhetünk. Anélkül, hogy hétről hétre látva őket, tudhatnánk, kik ők valójában. A lexikonok szűkszavúan fogalmaznak, amikor a samesz szó … Tovább »

Forrás: HETEK 2007. december 28. Tény, hogy Ön több fórumon is rendszeresen felemelte a szavát az antiszemitizmus, a rasszizmus ellen. Ezzel – szerencsére – nincs egyedül, mégis Önt érte brutális támadás. Mit gondol, miért? A támadóimat, illetve a megbízóikat nyilván az zavarja, … Tovább »

A Népszabadság exkluzív interjúja Simon Peresz izraeli államfővel   2007. december 27. Bőhm Ágnes / Jeruzsálem „Az izraeli üzletembereket arra kértem, hogy ne vigyék ki a pénzüket az országból, inkább itthon, Izraelben fektessenek be” – mondta a Népszabadságnak adott interjújában … Tovább »

Forrás: 168 Óra 2007. december 23. Amikor utoljára járt nálunk fehér ruhában, fodros szoknyácskában, a sötét hajába fehér művirág volt tűzve. Mondták a szüleim, hogy egyedül fog elrepülni messzire, a nyakába táblát akasztanak, arra lesz ráírva a neve, és hogy hová is kell őt … Tovább »

Forrás: Népszava 2007. december 15. / Várkonyi Tibor Kenyeret vásároltam a már csak nevében nosztalgikus Szent István körúti pékboltban. Régen nem az igazi már, de az illat! Átmentem aztán a túloldalra az újságoshoz, akinek kis kuckójától néhány méterre a könyvárus kínálja … Tovább »

Forrás: Index 2007. december 13. / Spirk József Zsolt Melinda Egész városrészek arculatát határozzák meg hosszú időre Budapesten azok a milliárdos projektek, amelyeket izraeli tulajdonban lévő vállalkozások irányítanak. Lakóépületek tömege, bevásárlóközpontok, irodaházak … Tovább »

Forrás: Népszava 2007. december 12. Tovább bátorítja a Magyar Gárdát a Fidesz – egyedüliként a parlamenti pártok közül. Nemrég Braun Márton, a párt képviselője szólalt fel a gárda Gömbös Gyuláról elnevezett zászlóaljának sorfala előtt. Egy másik eseményen Salgótarján fideszes … Tovább »

Paul Celan (eredeti nevén Antschel) 1920-ban született Csernovicban, Bukovina fővárosában. A németajkú, bukovinai zsidó lakosság túlélőinek egyetlen hazája paradox módon a német nyelv. Az Izraeli Függetlenségi Háború idején Celan így ír ottani rokonainak: „nincs a világon semmi, … Tovább »