Kié a miénk?
“Magyarország a magyaroké” – ez a mai magyar közéletben nem ténymegállapítás, hanem jelszó. A jelszó feladatot jelent és igényt: legyen Magyarország a magyaroké! Mert most nem az.
Összesen 3,135 találat (2021 - 2040) : D. O..
“Magyarország a magyaroké” – ez a mai magyar közéletben nem ténymegállapítás, hanem jelszó. A jelszó feladatot jelent és igényt: legyen Magyarország a magyaroké! Mert most nem az.
Leo Kleinschmidt barátaihoz indul feleségével, Gizellával a frissiben hozomra vett, hiányzó önérzetét pótló, túlságosan hivalkodó autóján, hogy hatalmas lakásban baloldali egyetemista szokásaikat dédelgetve összeverődjön az egykori RAF-szimpatizánsokból, lengyel Solidarnosc-aktivistákból álló vidám társaság.
Tarantino Goebbels irodájából irányította a Becstelen brigantyk forgatását.
Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1) A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »
Nagy vihart keltett a szocialisták és a Mazsihisz által támogatott javaslat, mely szerint a holokauszt tagadása ellen büntetőjogi eszközökkel is fel kellene lépni. Az európai demokráciákban nem szokatlan az ilyen típusú törvénykezés, főleg azokban, amelyeket közvetlenül is érintett a náci múlt. Németországban, Ausztriában és Svájcban törvény tiltja meg a vészkorszak politikájának tagadását, Franciaországban pedig a népirtások relativizálását büntetik általában (az örmény genocídium tagadása miatt is született már ítélet). Több más országban (Csehország, Lengyelország, Spanyolország stb.) is vannak ilyen típusú, a szólásszabadságot az emberi méltóság jegyében korlátozó törvények. Ezek az államok semmilyen sztenderd szerint sem sorolhatók a diktatúrák sorába.
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete és a Jobbik Magyarország Mozgalom megállapodást kötött egymással a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Pozsonyi úti irodaházában. Parlamenti képviselők tiltakoznak amiatt, hogy aktív rendőrök hivatalos kapcsolatot építsenek egy párttal. A rendőrszakszervezet egyelőre értetlenül áll a tiltakozás előtt.
Nyílt antiszemitizmus Magyarországon címmel közölt cikket keddi számában a Der Standard. A jobboldali populista, ellenzéki Fideszt is támadja egy szélsőjobboldali párt – emeli ki alcímében az osztrák liberális napilap budapesti tudósítója.
„a zsidó az a zsidó, aki zsidó”, másképpen szólva; több közös van, egy, a XVI. századi Fezből származó zsidóban és krakkói kortársában, mint egy nem zsidóban, aki szintén Fezből származik. Bizonyosan van abban némi igazság, hogy a zsidóság egysége a zsidók közös természetében rejlik. Lelki-szellemi egységünk azon alapszik, hogy identitásunkat ugyanazokra a szövegekre, mítoszokra, reményekre építjük.
Hét fogoly – hat lengyel és egy francia zsidó – egymást segítő kapcsolatának emlékét idézi fel az a sajátos, hét nevet tartalmazó palackposta, amelyre egy kollégium alapozási munkái közben építőmunkások bukkantak rá a lengyelországi Oswiecimben, az auschwitzi náci haláltábor egykori színhelyén. A hétfői bejelentés óta újabb részletek váltak ismeretessé a hét ember sorsáról.
Ez egy sokszereplős játék, amelyet nem lehet egyikre vagy másikra kenni, bár mindkét fél felelőssége óriási. De hol van a vállalkozók meg az egyház felelőssége, a szakszervezeteké, a nemcigány társadalmi szervezeteké, meg a nagycsaládosok szövetségéé, amely egy tipikusan vallásos és szegény középosztály-orientált társadalmi csoport. Miért nem nyújtanak segítséget?
Sólyom László: „A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés.”
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
A Foreign Affairs legutóbbi számában Amerika talán legjelentősebb iszlám-kutatója, Bernard Lewis igyekszik összefoglalni azokat a perspektívákat, amelyek a Közel-Kelet országai előtt állnak az új évszázadban.
Már jóval túl vagyunk ennek a hatalmas és rémületes könyvnek a felén, már a szvit-szerkezetű, önéletrajzi fikciójú, pokoli utaztató regény menüett-tételénél járunk, már eltelt 686 förtelmes és gyönyörű oldal, amikor az elbeszélő, az öreg Maximilen Aue, jelenlegi francia csipkegyáros és volt német SS-tiszt, visszaemlékezései során először reflektál a gonosz banalitásának a holokauszt megértésében ma alapvetőnek számító (Hannah Arendt ezt a kifejezést használta:) leckéjére. 1943, Berlin, Kurfürstenstrasse. Brahms-vonósnégyesek, rajnai borok, házisült erdeigyümölcs szósszal és zöldbabbal. Osztrákosan, azaz kicsit túlzottan gemütlich hangulat.
A számtalan kihívás közül a palesztin-izraeli konfliktus megoldása bizonyulhat a legnehezebbnek az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama számára. Vajon sikerül-e majd eredményeket elérnie ott, ahol előtte már oly sokan kudarcot vallottak? Ezt a kérdést feszegette a Middle East Times.
“Rajongok a magyar kultúráért, irodalomért, Bartókért és Kurtágért… Hogy mivel jár? Semmi mással, mint amit különben is csinálok. …mikor elõször jártam Amerikában, az embereknek ott Magyarországról két név jutott az eszükbe: Zsazsa Gabor és Bela Lugosi. Ez borzalmas. El kell érjük, hogy azonnal Bartók, Ady , József Attila neve merüljön fel.”