A könyvhétre jelent meg a kétnyelvű, kortárs héber versantológia, A szomjúság járványa. A verseket Rami Saari válogatta, Uri Asaf és Marno János fordította. A könyvbemutató és a MÜPA-ban tartott felolvasóest alkalmából Budapestre látogatott az antológia két izraeli szerzője, a Bagdadban született Roni Somekh és a drúz Salman Mashalha. Velük, és az egyik fordítóval, Uri Asaffal beszélgettünk.

A Bálint Ház éjszakáján.

Sávuotkor, a Tóraadás ünnepén ismét izgalmas előadások, viták, beszélgetések várják a kicsit másképp bulizókat. Közösségi élmény, boldog és tartalmas kialvatlanság! Velünk lesznek az elmúlt időszak fontos témáinak képviselői, slammesek, … Tovább »

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

A Szombat szerzőivel is találkozhatnak a Zsidó Művészeti Napokon 2016. május 29-én vasárnap a Central Passage-ban és a Gödör Klubban (Király utca 8-10.), ahol a dedikálások mellett pódiumbeszélgetéseket is rendeznek.

avagy: Lefitymálva vidéken

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

„Dúdolok én,
s mert fúj a szél,
előredőlök hát én is,

és ez a dal
előredől
énvelem együtt egy kissé.”
(Bereményi Géza:  Antoine, Desiré és a szél)

Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.

A zsidó maffia története Horvát János személyes kedvence, egyfajta akadémikus hobbijává vált a volt tévériporternek retrospektív detektívmunkával felderíteni, hogyan is nézett ki az úgynevezett zsidó maffia. A korábban kubai nagykövetként is szolgáló Horvát személyesen is felderítette az emblematikus havannai Hotel Nacionale dísztermét, melyben egykor az alvilág legnagyobb vezetői, ahogy a Keresztapában volt látható, egy „gengszterkonferencián” osztották fel az Újvilágot egymás között.

Öt éve nem kerülhetett sor azoknak a csontoknak az eltemetésére, amelyeket a Duna medréből, a Margit híd alól emeltek ki. Többen azzal a kéréssel fordultak a Budapesti Ortodox Rabbinátushoz, hogy ismertessük a há- láchá, a zsidó jog álláspontját a méltatlan körülmények között, … Tovább »

Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája

Vitézy Dáviddal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum frissen megbízott főigazgatójával, a BKK korábbi vezérigazgatójával beszélgettünk Pozsonyi útról, 49-es buszról, dugódíjról és a budapesti közösségi közlekedésről a budai fonódó villamoshálózat elindulása kapcsán.

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

Konstruktív, nyugodt hangulatú megbeszélés jellemezte a kerekasztalt – mondta az MTI-nek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal hétfői ülése után.

A miniszter a tárgyalás után a Parlamentben újságíróknak elmondta: elsősorban … Tovább »

Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

Lajtai Péter utóbbi néhány évben készült munkáiból mutat be válogatást Helyreállítás/Recovery címmel szeptember 21-től a Pető Fanni Galéria.

Lajtai Péter monumentális méretű munkákat alkot az absztrakt gondolkodás, a monoteizmus, a természettel és az emberi … Tovább »

„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.

Három miniszter és egy államtitkár ellenzése után vajon mit tesznek a „civilek”?

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.