Összesen 646 találat (181 - 200) : Dés Mihály.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ironikus hangú közleményben reagált a “rasszista, antiszemita” irodalmárok állami kitüntetésére.
“A MAZSIHISZ mély meggyőződése, hogy egy nemzeti ünnepen elég egy rasszista, antiszemita irodalmárt kitüntetni, a kettőt már túlzásnak … Tovább »
“24 óra leforgása alatt két elkötelezett antiszemita munkásságát díjazták magas állami kitütetéssel…”
… Kásler Miklós Döbrentei Kornél antiszemita író mellett, Takaró Mihály önjelölt irodalomtörténészt is kitüntette, akinek több antiszemita botránya is volt már, … Tovább »
Utólag jól látszik, hogy az összeomlás/forradalom előtt álló Magyarország 1918 nyarára–őszére hiszterizált állapotba került. Jászi Oszkár szerint már a cselédlány, a villanyszerelő és a „filozopter” is a küszöbön álló forradalomról beszélt. A hátországi levegő puskaporossá … Tovább »
Nem Nagy Imre működését kell itt vizsgálni, hanem azokét, akik az áthelyezésről döntöttek. Az ő nemzeti önképük változása a meghatározó, nem Nagy Imre érdemei és bűnei. Az önreflexiónak hátat fordító és attól folyamatosan távolodók szemüvegén keresztül nézve egyre irritálóbbá … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Nehezen fogtam neki ennek az írásnak. Messzi távolból, idegen emberek jóvoltából, a véletlenek sorozatának köszönhetően hazakerült Dömsödre egy gyönyörű állapotban megmaradt gyógyszerész diploma, amelyet 1912-ben állítottak ki, és a tulajdonosa Dömsödön született.
Bencze … Tovább »
Telt házzal nyílt meg az Enyészpontok 3.0. kiállítás a Zsidó Múzeum és Levéltárban. A sorozat harmadik része a Kádár-korszak antiszemitizmusát és zsidó identitását járja körül a képzőművészet eszközével.
Ahogy azt a kiállítás leírásában olvashatjuk, a címadó … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Egy, a Mazsihisz által vezetett konzorcium valósítja meg azt az 1,4 milliárd értékű projektet, amely a magyar zsidó kulturális és történelmi örökség fenntartására és bemutatására valósul meg Miskolcon, Makón, Nagykállón, Nyírtasson és Sátoraljaújhelyen. A „Magyar Zsidó … Tovább »
Ki Látott engem? – Lesznai Anna és Zoób Kati találkozása címmel nyílt kiállítás 2018. augusztus 11-én, Balatonfüreden a Vaszary Galériában. A különleges tárlaton a költő és iparművész Lesznai Anna (1885 – 1966) és Zoób Kati divattervező munkáit tekinthetik meg a látogatók, … Tovább »
Negyven magyarországi és határon túli közintézményben, megyei könyvtárakban, múzeumokban, egyetemeken és más kutatóhelyeken lesz elérhető a világ legnagyobb digitális videóinterjú-gyűjteménye.
A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának Vizuális Történelmi … Tovább »
Több évforduló köré szerveződik az október 18. és 21. között tartandó Kolozsvári Zsidó Napok rendezvénysorozata – jelentették be a szervezők egy, a kolozsvári magyar főkonzulátuson tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.
A rendezvénysorozat keretében a 110 éve született … Tovább »
Honnan jön a zseni?
Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »
A történet 1867-ben kezdődik. A kiegyezést követő fél évszázad a főváros és az egész ország fénykora. A főváros ekkor még túlnyomórészt a frissen bevándoroltaké és a fiatal nemzedéké.
A Szombat.org hasábjain a Sorsok Háza ügye körül kibontakozó Radnóti–Gadó-vitában véleményem szerint több kérdést is tisztázni érdemes.
„A 19. századi neológia abban a szellemben fogant, hogy a zsidók a magyar nemzet részei, illetve, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetők. … Tovább »
Újraavatták a budavári Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található középkori zsidó imaházat csütörtök este és rabbivá avatták Faith Asert. “Mentsük meg a betemetett budai zsinagógát is!” – fogalmazott Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
A tragikus sorsú fiatal zeneszerző-költő, Kepes Sára nevét kevesen ismerik. Az a szűk réteg, aki mégis, Petri György öngyilkos szerelmeként emlékezik vissza rá.
Az emlékező utat Tiszaeszláron kell kezdeni. Valószínűleg nem szokványos esemény arrafelé, ha egy magamféle szakállas alak Solymosi Eszter sírkő formájú emlékműve, majd a zsidó temető után érdeklődik egymás után öt embertől.
Egyúttal beszélgettem egy kicsit mindegyikkel. … Tovább »