Összesen 608 találat (1 - 20) : Dés Mihály.
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
A romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet figyelmeztetése ellenére a román ortodox egyház (BOR) zsinata jóváhagyta a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalom egyik képviselője, a Dnyeszter-melléken később misszionáriusként szolgáló Ilie Lacatusu … Tovább »
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.
Kisebbség … Tovább »
„Pécs 1944-2024” címmel a Pécsi Zsidó Hitközség többnapos rendezvénysorozatot szervez a pécsi és baranyai zsidóság deportálásának 80. évfordulója alkalmából 2024. július 5. és 7. között. A rendezvénysorozaton a részvétel ingyenes, de egyes programok regisztrációhoz kötöttek. … Tovább »
Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »
A holokauszt emlékezete a 60-as évek Magyarországán
Az utóbbi évtizedben jelentős ismeretekkel gyarapodott a történeti tudásunk arról, hogy az 1956-as forradalmat követően az ország pártállami vezetése, valamint az ország geopolitikai helyzete miképpen befolyásolták a holokausztra … Tovább »
„Nem a zsidókat kell emlékeztetni arra, hogy volt Holokauszt, hanem a többségi társadalmat”. A Zsidó Közösségi Fórum szervezetei elégedetlenségüket jelezték a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány emlékévi pályázati döntéseivel kapcsolatban, és konzultációt kezdeményeztek.
Magyarország … Tovább »
Marianna D. Birnbaum, született László Daisy, Los Angelesben élő irodalom- és kultúrtörténész, az University of California Los Angeles (UCLA) professzora, húsz évig a CEU vendégprofesszora. Tanulmányainak fő témája a közép-európai kultúra a 15-16. században. Janus Pannoniusról, … Tovább »
A szegedi zsidó temető
A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »
„A Zsidóság Bonyhádon egy különös községet képez. Vagyon Törvényházok , Birójok , Kisbírójok , Eskütjeik , Jegyzőjük , éjjeli Vígyázójok.”
Winkler Mihály bonyhádi r.k. plébános (1769-1789) nagy érdeklődéssel figyelte a helybeli zsidókat, olyannyira, hogy … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
„Nem minden lila ruhás nő volt Weiszlovits szeretője, / de Weiszlovits minden szeretője lila ruhát hordott…” (Korabeli bonmot)
Ez a szellemes mondás a nagyváradi lokálpatrióták körében még a hetvenes években is közszájon forgott – magam is akkor és ott hallottam -, mint … Tovább »
A Mindenség megismerése – Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére c. könyv bemutatóját 2024. március 28-án tartották a Rumbach zsinagógában. A kötetben, amelynek szerkesztői Fenyves Katalin és Vörös Kata voltak, 37 szerző 32 tanulmányát olvashatjuk, amely a jól ismert … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
Szeretettel meghívjuk a MAZSIKE Családregény könyvklubjának következő alkalmára:
Vendégünk Lugosi Viktória író, akivel az Akit itt felejtettek című legújabb regényéről beszélgetünk. A szerzőt Turai Júlia és a közönség kérdezi.
Lugosi Viktória regényének elbeszélője … Tovább »
„A harcot, amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés…”
… Tovább »
1954. június 2-án jelentette a New York Times Göndör Ferenc halálhírét. Az amerikai-magyar újságírás jelentős, talán legbefolyásosabb alakját veszítette el. Nem lehet túlbecsülni Göndör és New York-ban kiadott hetilapja, “Az Ember” évtizedekig tartó hatását az amerikai magyarságra.
A zsidó férfiak széles körű írástudása, többnyelvűsége, gyakran a héderben és a jesivában magas szinten megszerzett tanulási, érvelési és vitakészsége, életfegyelme, önkontrollja, fogyasztói aszkézise (így az alkoholizmus hiánya) – no meg az, hogy ki voltak zárva a közhivatal … Tovább »