Összesen 89 találat (1 - 20) : Dénes Iván Zoltán.
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
Száz Pál kapta a 2024-es Schweitzer József-emlékdíjat, A tizedik kapu: A haszidizmus hatása a magyar irodalomra című monográfiájáért. Az alábbiakban a laudáció szövegét közöljük.
A Schweitzer József-emlékdíjat a Schweitzer család és a Magyar Hebraisztikai Társaság alapította … Tovább »
Az aláírók az alábbi tiltakozó levél közzétételére kérték lapunkat.
A napokban a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) új, az EMIH-Chabad által irányított vezetése (melynek puccs-szerű hatalomra kerülése és működése jelenleg is perek tárgyát képezi) … Tovább »
A Szerelemről bolond éjszakán, Fejes Endre első kiadásban 1975-ben megjelent regénye olyan miliőben játszódik, és olyan élményanyagot dolgoz fel, amellyel a magyar irodalom még nem vetett mélységében számot.
Egy kárpitossegéd, egy vasesztergályos és egy szabó – a félzsidó … Tovább »
Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.
Bár a cionista ellenállás … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
A Szombat körkérdést intézett neves kortárs szerzőkhöz a modern zsidó / magyar zsidó irodalom témakörében, rákérdezve többek között arra, hogy a válaszadók miként látják a zsidó téma, zsidó perspektíva helyzetét, fogadtatását a mai magyar irodalomban. Ugyanakkor kíváncsiak … Tovább »
Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem kiadásában megjelent a Balázs Edit szerkesztette, Bernstein Béla munkásságát számos szempontból vizsgáló emlékkönyv, amely a bevezetőn kívül összesen öt tanulmányt foglal magában, valamint az egykori rabbi három témakörben megjelent eredeti … Tovább »
Petri György rokonsága
A Perl család egy ága az 1860-as években választotta Szabadkát otthonául. Gyökeret eresztettek a bácskai talajon, beilleszkedtek a magyar-bunyevác város társadalmába, s alig pár évtized alatt gazdag kereskedőkké váltak. A történelem viharai, … Tovább »
“Színházi előadások, két ősbemutató, koncertek, fotókiállítás és filmpremier – összművészeti kavalkáddal várja nézőit a 20. Spinoza Zsidó Fesztivál szeptember 8. és 19. között” – szól a fesztivál sajtóközleménye.
“A fennállásának 20. évfordulóját ünneplő … Tovább »
Harsányi László szociológus, közgazdász, a HDKE volt igazgatója elhivatott kutató: egy évtized óta tárja fel korabeli újságcikkek, levéltári dokumentumok és más forrásanyagok segítségével az OMIKE történetét. Könyve alapján (A fényből a sötétbe – Az Országos Magyar Izraelita … Tovább »
Yisachar Shlomo Teichtal pöstyéni rabbi (1885–1945) héber nyelvű naplója a magyarországi Holocaust fontos forrása.
R. Teichtal 1943 elején érkezett Budapestre a közel tízezer szlovákiai zsidó egyikeként, akik az 1942-es deportálások után szöktek át Magyarországra. 1944. március … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Genetikai elméletek
Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.
Természeti magyarázatok
A zsidó–nem zsidó egyenlőtlenségek legtöbb magyarázata társadalmi okot nevez meg. Először azonban azokat az érdemelvű … Tovább »
Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.
Hogyan keletkezhet egyenlőtlenség?
Hogy milyen módokon kerülhetnek egyesek előnyösebb helyzetbe, mint mások, azt mindannyian tudjuk Karinthy Frigyes Magyarázom a bizonyítványom[1] … Tovább »
„Minden taszított, ami zsidó volt, nem érdekelt sem a héber nyelv, sem a zsidók története” – írta önéletrajzában a tizenegy gyermekes zsidó családban született Himler Márton.*
Himler a 20. század ellentétekkel teli, sok támadást megért személyeinek az egyike volt. … Tovább »
Yisachar Shlomo Teichtal naplójáról (1942–1943) – II.
A naplóírás kezdetének és a pöstyéni zsidó közösség deportálásának ideje egybeesik. R. Teichtal naplóját egy elképzelt történésznek írja, aki számára pontosan kívánja rögzíteni az eseményeket. Máshol így … Tovább »
Yisachar Shlomo Teichtal naplójáról (1942–1943) – I.
Teichtal pöstyéni (a mai Piešt́any, Szlovákia) rabbi (1885–1945) héber nyelvű naplóját rejtekhelyén, a pöstyéni bet midrás (’tanház’) padlásán kezdte írni 1942 nyarán.
Teichtal innen nézte végig, hogy a város … Tovább »