Összesen 95 találat (41 - 60) : Cvi Erez.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ előtt tartott
felszólalásában azonnali tárgyalást javasolt Mahmúd Abbasz palesztin
elnöknek. A beszédet követően a tárgyalás mellett sorakozott fel a
közel-keleti kvartett is. A palesztinok egyelőre elutasítják a
tárgyalásokat.
A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »
Tábor Béla 1939- es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »
Minden felvilágosult, gondolkodó ember számára világosnak kell lennie, hogy a bibliai idézet, mely szerint „uralkodjék a tenger halain és az ég madarain és a barmokon, meg az egész földön és minden csúszómászón, amely a földön mozog” nem a zsarnoki uralomról, nem egy zsarnokról beszél, aki durván bánik népével és szolgáival, hogy saját vágyait és szeszélyeit kielégítse.
Itamár Jáoz-Keszt, és felesége, Hanna tel-avivi otthona egyben az Eked kiadó irodája is. A falak könyvespolccal tele, Itamár saját művei magában több sort elfoglalnak. Kintről a városra jellemző párás levegő árad be és madarak hangja hallatszik, az ablak mellett pedig egy üvegházinak tűnő orchidea pompázik rengeteg virággal. Hanna állítólag másfél évig öntözte, amíg életjelt adott.
Sokan vannak, akik évről-évre úgy nézik végig az izraeli filmhét kínálatát, hogy a primer mozi-élményen túl, egy másik élet lehetséges képeiben is megmerítkeznek, amiben nincs részük. A héberül tudókra a nyelv, másokra az ismerős dallamok, az ábrázolt vallási szokások, a tájképek hatnak, és olyan érzéseket ébresztenek, amiket évente csupán egy héten élnek át.
Az amerikai zsidó élet egyik legismertebb krónikása, Chaim Potok február 17-én lenne 80 éves.
Korábban beszámoltunk a november elején Budapesten rendezett izraeli filmhétről. Ezúttal a művekben felbukkanó emberi konfliktusokra irányítjuk olvasóink figyelmét: immár nemcsak az etnikai és vallási ellentétek nehezednek rá e filmek hőseire, hanem nyomja őket a magány, a kivetettség is, hiába vannak körülvéve családdal, közösséggel. Mindezt e filmek tabukat ledöntve ábrázolják.
“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”
A kilencvenes években két magyarországi zsidó fiatalember egymástól függetlenül, de szinte egyszerre alijázott, szolgált az izraeli hadseregben, civil életet élt, majd hazatért Magyarországra. Most mindkettőjük Pesten lakik. Betic Róbert egy meglehetősen eklektikus származású családban született 1973-ban, Chicagóban. Édesanyja a hatvanas évek végén Magyarországról emigrált zsidó, míg sem zsidó, sem magyar gyökerekkel nem bíró édesapja 1956-ban Olaszországból választott magának új hazát a tengerentúlon.
Ungváry Rudolffal beszélget Várnai Pál
Megjelent művei: Tezaurusz technológia (1979), Az osztályozás alapjai (1989), A gépfegyver szálkeresztje (1991), Utána néma csönd (1991), Ostromnapló (tévéfilm, 1995), Könyvtári információkeresés (Vajda Erikkel, 2000).
– Sokféle … Tovább »
Ortodox tanító az állambiztonság fogságában
A magyar államvédelem fogságában szinte az egész 1953-as esztendőt eltöltő Groszberg Slomó (Ervin) híres és a magyar askenáz ortodoxiát alapvetően meghatározó családból származott.1 Nagyapja, Groszberg Lipót alapította az … Tovább »
Novák Attila
Egy Ismeretlen krónikája 1944-ből
Szilágyi Ernő visszaemlékezése
2003-ban, több hónapi „nyomozás” után egy 160 oldalas visszaemlékezésre bukkantam Izraelben.1 Szerzője, Szilágyi Ernő nem volt ismeretlen a számomra, többször is foglalkoztam már nem … Tovább »
Alex Eisen, a soá túlélője, aki a torontói zsidó közösségben kiemelkedő szerepet játszik zsidó és izraeli ügyeket támogató alapítványok létrehozásával, néhány évvel ezelőtt Soá-Tekercs (Megillá) összeállításának tervét vette fontolóra. A tekercset szándéka szerint … Tovább »
A hebroni vérszivattyú
Szinte nincs olyan település a mai Izraelben, mely annyira érzékeltetné a modern ország problémáit, mint a Területeken lévő Hebron. A Jeruzsálemtől mintegy félórányira található város nagy része palesztin fennhatóság alatt áll, ám a városban, illetve … Tovább »
Cvi Gitelman
Zsidók a mai Oroszországban és Ukrajnában*
Napjainkban az orosz zsidóság történetének rendkívül pozitív fordulata zajlik. Eltűnt a szovjet korszakból ismert, államilag támogatott antiszemitizmus, teljesen szabad a kivándorlás és akadály nélkül szerveződhet … Tovább »
Novák Attila
A cionista nagypolitika hajnala*I. rész Úton a világ nagyságai felé
Kelet-Európába is utat talált Herzl Zsidó Állama, a héber- és az orosznyelvű cionista lapok beszámoltak róla. Bár nem először fordult elő, hogy egy, az európai kultúra szinte minden elemét sajátjaként … Tovább »
Települések kereszttűzben
A Területek (héberül: „Stachim”), azaz Gáza és Ciszjordánia az a két földterület, melyet Izrael az 1967-es, ún. „hatnapos” háború alatt foglalt el; azelőtt Egyiptomhoz (Gáza) és Jordániához (Ciszjordánia) tartozott. Bár a Jordánon túli … Tovább »
„Ami Hitlernél a faj, Sztálinnál a társadalmi státus volt”
Várnai Pál beszélgetése Simon Markish-sal
Simon Markish irodalomtörténészt, műfordítót, polihisztort, akinek apját, Perec Markisht, a nagy jiddis költőt, 1952-ben koholt vádak alapján kivégezték, szoros szálak … Tovább »
A kortárs izraeli irodalom befelé fordul
Ha politikai tevékenységről van szó, a regényírók ifjabb nemzedéke nem jár az idősebb írók nyomdokán.
A Tel-Aviv belvárosában lévő Szokolov-házban – ahol a politikai sajtókonferenciákat tartják – a légkör csendes kétségbeesést … Tovább »