Összesen 25 találat (1 - 20) : Cvi A. Jehuda.
Budapesten csak a Chabad mozgalom oldalán jelent meg hír arról, hogy Moshe Kotlarsky, az egyik legbefolyásosabb amerikai Chabad rabbi, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a magyarországi szervezet megteremtésében is, 75 éves korában rákbetegségben elhunyt.
Kotlarsky többször … Tovább »
„A Zsidóság Bonyhádon egy különös községet képez. Vagyon Törvényházok , Birójok , Kisbírójok , Eskütjeik , Jegyzőjük , éjjeli Vígyázójok.”
Winkler Mihály bonyhádi r.k. plébános (1769-1789) nagy érdeklődéssel figyelte a helybeli zsidókat, olyannyira, hogy … Tovább »
A „zsidó felvilágosodás”, a haszkala európai megjelenése új kihívások elé állította a hagyományaihoz erősen ragaszkodó zsidó közösségeket. A haszkalát sokan veszélyesnek látták, egy olyan mozgalomnak, amely lebontja a hagyományos értékeket és az asszimiláció felé taszítja … Tovább »
A vallásos cionista mozgalom konzervatív szárnyának alapítója, Cháim Druckman rabbi vasárnap este, 90 éves korában elhunyt.
Temetése hétfőn déli 12 órakor vette kezdetét lakóhelyéről (Merkaz Sapira) majd végső nyugalomra a Masu’ot Jichák temetőben fogják helyezni.
Osztozom … Tovább »
Az alábbiakban újabb részletet olvashatnak Yossi Klein Halevi izraeli újságíró, író, kutató Like Dreamers („Mint az álmodók”) című könyvéből.* (Az első rész itt olvasható.) Ebből megtudhatjuk, hogyan használta ki 1975-ben a Gus Emunim vallásos cionista mozgalom a baloldali … Tovább »
A „települések” (settlements) kifejezés általában a zsidók által Júdeában és Szamáriában (Ciszjordániában), azóta létesített telepeket jelenti, hogy Izrael az 1967-es Hatnapos háborúban elfoglalta ezeket a területeket. Egyes esetekben a települések ugyanazon a területen helyezkednek … Tovább »
Umanyból, a híres haszid zarándokhelyről a CNN tudósít, idealisztikus képet festve zsidók és ukránok kapcsolatáról.
A Kijevtől mintegy kétszáz kilométerrel délre található kisvárosban megszólaltak a szirénák, családok vonultak a zsinagóga alagsorában rögtönzött óvóhelyre.
Mielőtt … Tovább »
Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornászt, a nemzet sportolóját Izrael-díjjal tüntették ki kedd este Jeruzsálemben.
Az Izrael létrejöttének hatvankilencedik évfordulóján, az ország függetlenségi napján átadott díjjal az 1956 után Izraelbe költözött Keleti Ágnes … Tovább »
Amit itt keresünk, az már nincs, vagy megfoghatatlan. Akárha puszta kézzel sebes folyóba nyúlnánk, s a víz kifolyna ujjaink között. Mégis: belemárthatjuk kezünket.
“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”
JACOB TAUBES
A messianizmus ára
A messiási gondolat belső dinamikáját szeretném megvizsgálni a judaizmusban. Ehhez szükséges Gershom Scholem messianizmussal kapcsolatos téziseinek újragondolása.
Vitathatatlan, hogy Gershom Scholem meghatározó módon járult hozzá a messianizmussal … Tovább »
Novák Attila
Egy Ismeretlen krónikája 1944-ből
Szilágyi Ernő visszaemlékezése
2003-ban, több hónapi „nyomozás” után egy 160 oldalas visszaemlékezésre bukkantam Izraelben.1 Szerzője, Szilágyi Ernő nem volt ismeretlen a számomra, többször is foglalkoztam már nem … Tovább »
Települések kereszttűzben
A Területek (héberül: „Stachim”), azaz Gáza és Ciszjordánia az a két földterület, melyet Izrael az 1967-es, ún. „hatnapos” háború alatt foglalt el; azelőtt Egyiptomhoz (Gáza) és Jordániához (Ciszjordánia) tartozott. Bár a Jordánon túli … Tovább »
Moshe Idel
A zsidó messianizmus néhány modern visszhangja
A messiási eszmék mindig is sokarcú szerepet játszottak a zsidó kultúrában, nemzedékeken át fennmaradtak mind az elit köreiben, mind pedig a közemberek között. Elég csak futó pillantást vetnünk a huszadik század három … Tovább »
Jesajahu Leibowitz
Izrael Állam vallási jelentősége
Szeretném rögtön az elején leszögezni: azok közé tartozom, akik a legkevésbé sem csalódtak Izrael Államában. Ami személy szerint engem illet, Izrael Állam beváltotta minden reményemet, amelyet kora ifjúságom óta hozzá fűztem. … Tovább »
SCHMELOWSZKY ÁGOSTON
Kabbala – hagyomány és tudomány1
A cím, valamint a benne szereplő szavak egymáshoz való viszonya magyarázatra szorul. Az első szó mindenképpen a választott témát jelöli ki, míg a másik kettő a témához való viszonyulás lehetséges módjait nevezi … Tovább »
A gyűlölettől a félelemig – és fordítva
(Néhány megjegyzés Bányai László cikkéhez)
A „Lojális kisebbség, vagy időzített bomba?” címmel közzéadott írás végkövetkeztetése egyértelmű válasszal szolgál a kérdő mondatra. „…Ha a zsidó alija csökken, vagy véget … Tovább »
Nem parancsolat, csak „érdemdús cselekedet”
Az alija megítélése a Halacha irodalmában című cikkben (Szombat 1998. január) olvasható az a sommás megállapítás, mely a bevándorlással kapcsolatos két kifejezést Mózes első könyvéből eredezteti. Itt azonban csak a szavak használatára … Tovább »
Izrael Állam megítélése vallásos irányzatokban
A XX. századi zsidó történelem számos jelentős eseménye között az egyik legnagyobb fontosságú Izrael Állam megalapítása. A lehetőség, hogy csaknem két évezrednyi szétszóratás után a zsidó nép visszatérhet eredeti hazájába … Tovább »
Miért tette dr. Báruch Goldstein? Miért ment be 1994. február 25-én katonaruhában az Al-Khalil mecsetben imádkozó arabok közé fegyverrel és miért lőtt agyon 30 embert és sebesített meg százat? Egyéni sérelmeit próbálta meg ilyen szörnyű módon orvosolni? Vagy talán magányos … Tovább »