Komlós Aladár nyolcvan évvel ezelőtt megjelent esszéjét a Szombat folyóirat körkérdésével, néhány hónappal ezelőtt eljuttattam több irodalmárnak, pszichológusnak, rabbinak és társadalomtudósnak, hogy fogalmazzák meg álláspontjukat az egykori felvetésekről.

A válaszadók … Tovább »

2010. szeptember / XXII. évfolyam 7. szám

Leon Volovici Román írók – zsidó írók: a kulturális identitás dilemmái
Gadó János: A Holokauszt Romániában
Gal Beckerman: Váltságdíj a zsidókért
Lya Benjamin: Moses Rosenrôl
Erdélyi Lajos A főrabbi, alulnézetbôl
Román … Tovább »

Norman Manea amolyan kiveszőfélben lévő író: kelet-európai disszidens/emigráns, aki 1986-ban – ötvenévesen – elhagyta a nemzetiszocialista „Jormániát”, azt az országot, ahol semmi sem összeegyeztethetetlen, és ahol nem ismerik az árnyalatokat, vagyis ahol kizárólag a vörös … Tovább »

1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka, 2010 februárjában pedig egy teljes lapszámot szenteltünk a világhírű írónak. Az alábbiakban az akkor megjelent írások olvashatók a címre kattintva.

Noha a léleknek így elsősorban hangja van, és biztos vagyok benne, hogy ennek a hangnak léteznek regiszterei, amelyeket csak bizonyos emberek hallanak (meg persze olyan árnyalatai is, melyeket nem hallhatunk, akkor sem, ha hallani véljük – amennyiben mégis, az a művészet csodája); noha folyamatosan üldöz ez a „zsidó hang”, talán éppen azért, mert egyszer üldözőbe vettem…
 

Kőszeg Ferenc: K. történetei. Budapest, 2009, Magvető Könyvkiadó, 380 oldal, 2990 Ft
 

Szenvedélyes emlékirat-olvasóként egyik legnagyobb hiányérzetem, hogy manapság alig születnek a legközelebbi múltunkról szóló, jelenünkbe nyúló naplók, memoárok, feljegyzések. Meglehet, … Tovább »

Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.
 

Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1)    A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »

A pusztítás könyvét még titokban írta. Eddig huszonhét nyelvre lefordított, A fehér király című regényével pedig az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar könyvsikerét produkálta, melyet nemcsak a magyar irodalomra hagyományosan fogékony Németországban, de az Egyesült Államokban is elismerően fogadott a kritika. Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988 óta Magyarországon él.

Mitől véreznek a kőtáblák, szolidárisabb-e az erdélyi magyar, mint a budapesti, miért lett Dragomán György regényének hőse egy félzsidó fiú, s hiányozhatnak-e az erdélyi ízek? – Várnai Pálnak a Szombat lapszámbemutató estjéről szóló írásából minden kiderül.

2008 DECEMBER SZÁM

Novák Attila: A mi Erdélyünk
Erdélyi Lajos: Kettős kisebbségben
Tibori Szabó Zoltán: Egy fényképalbum képei Zsidó – élet Kolozsváron a holokauszt után
Ágoston Vilmos: A kérdések kérdése
Tamás Gáspár Miklós Nussbächer Melitta
Lőwy Dániel:  … Tovább »

“A belső hangot, isten hangját, amely a prófétákat, a költőket megszólította. A hangot, amelyet a kiválasztottak magukban meghallottak. A szentírás-történetek szerzői és főszereplői számára a megnevezhetetlen egyszersmind láthatatlan is volt, hallották magukban a hangját, isten számukra auditív élmény volt. Egyedül Mózesnek adatott meg, hogy lássa az örökkévalót a csipkebokor tüzében, egyedül ő merészelte megkérdezni, hogy ki vagy, és egyedül ő hallotta az abszolút identitás válaszát: Vagyok, aki vagyok.”

Gadó János: Az ezeréves birodalom küszöbén
Dehumanizálás: egy személyt vagy emberek egy csoportját verbális agresszió útján megfosztanak emberi mivoltától, leprásként, féregként ábrázolják, akinek kiiktatása immár nem erkölcsi dilemma, csupán közegészségügyi feladat. A … Tovább »

2008 MÁRCIUSI SZÁM

Novák Attila A reménytelen Gáza
Popper Péter: 1%
Margit Patrícia Eszter: Saját úton az Örökkévalóhoz – Progresszív irányzatok a konzervatív zsidóságban
Bereshit – Európai Zsidó Közösségi Egyetem
„A Mazsike legyen kezdeményezője a zsidó … Tovább »

2008. februar / XX. evfolyam 2. szam

Gadó János: Egy demokratikus zsidó képviselet felé
Hillary, Obama és a zsidó választók – New Hampshire után, zsidó szemmel (Gadó János)
Sabbat, gospel, gitár – Fekete zsidók Amerikában
Salom, Uganda!
A palesztin Rothschild és új … Tovább »

2007. november / Csáki Márton „…életművének egyfajta állandója a halál (…) A totális rendszerek mély rokonságát egyébként fényesen igazolta a Borisz Davidovics megjelenését követően, felsőbb utasításra ellene indított hadjárat. Plágiummal vádolták, ám a lejárató-kampány … Tovább »

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Októberi számunk tartalmából:

Hol van az antifasizmus mostanában – Gadó János írása
Hol vannak a fiatalok? Hol vannak a szélsőjobbot elutasító tíz- és százezrek? A rendszerváltó nemzedék 1990-ben, miután a Csurka-féle ébresztőmagyarság … Tovább »

Vajda Mihállyal beszélget Csáki Márton

2007. Október Vajda Mihály – Misuként talán többen ismerik – filozófus. Tizennégy, politikai és filozófiai esszéket tartalmazó kötetéből mindössze kettő jelenhetett meg a rendszerváltás előtt. Reform-marxista „elhajlásai” … Tovább »

„Ha ma fiatal lennék én is undorodnék”

Novák Attila interjúja Vásárhelyi Mária szociológussal

„A baloldal nem is próbál semmit sem csinálni. Nemcsak morálisan, de intellektuálisan is nagyon rossz, gyenge ez a politikai elit. Már az óriási segítség lenne, ha hagynák a civil … Tovább »

2007. augusztus / Grecsó Krisztián íróval beszélget Csáki Márton Grecsó Krisztián (1976) író, költő, a Bárka című folyóirat szerkesztője. Legismertebb műve, a Pletykaanyu tágabb környezetében nagy botrányt kavart, hisz nem egy olvasója magára ismert. Legutóbbi könyvének – … Tovább »