Összesen 234 találat (181 - 200) : CEU.
Olyat eddig csak a legendák szintjén ismertél, hogy egy házaspárt kettészakít a politikai megosztottság? Hogy barátok nem állnak szóba többé egymással a pártpreferenciáik miatt? Nem hitted el, hogy ez valóban létezik?
A Szombat márciusi számában közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek.
A közös zsidó-keresztény örökség című írásában Yeshayahu Leibowitznak mindenben teljesen igaza van, amennyiben „kereszténységen” a 2-20. századokban e néven megvalósult történelmi képződményt értjük – és egyáltalán nincs igaza, ha e szót az Újszövetségben leírt kereszténységre vonatkoztatjuk.
Az ördöggel, azaz Eichmann-nal cimborált Kasztner Rezső, amikor sikerült 1944 végén a náci megszállás miatt reménytelen helyzetben lévő másfélezer prominens magyar zsidót (és saját családjának tagjait is) vonatra ültetni és a biztonságos Svájcba menekíteni.
“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”
Leibowitz kiindulópontja rossz; Goethét idézi – akit gondolkodóként becsülök, költőként bálványozok, vallási kérdésekben viszont teljesen inkompetensnek tartok. Vajon melyik vallásra mondott igent Goethe? Aki úgy nyilatkozik, hogy „akinek tudománya és művészete van, annak már van vallása is, akinek viszont se tudománya, se művészete, annak legyen vallása”(1) – nos, az elárulta, hogy a vallás lényegéből semmit se értett meg!
Hölgyfórum/2008. június 12. Ma ünnepelhetné 79. születésnapját Anne Frank, akit az Anna Frank naplója címmel kiadott, a II. világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé. Annelies Marie “Anne” Frank 1929. június 12-én született egy frankfurti zsidó család második … Tovább »
Gárda-per szigorú biztonsági intézkedésekkel Forrás: Népszabadság Online 2008. május 19. A Magyar Gárda perében a második tárgyalást tartották ma a Fővárosi Bíróságon. Nyolc beavatkozó jelezte eddig, hogy peres félként kíván részt venni az ügyészség kontra Magyar Gárda polgári … Tovább »
Forrás: Népszava 2007. december 15. / Várkonyi Tibor Kenyeret vásároltam a már csak nevében nosztalgikus Szent István körúti pékboltban. Régen nem az igazi már, de az illat! Átmentem aztán a túloldalra az újságoshoz, akinek kis kuckójától néhány méterre a könyvárus kínálja … Tovább »
2007. szeptember 16. Lányi Eszter, aki novembertől kulturális szakdiplomataként dolgozik Tel-Avivban, lapunknak elmondta, az újonnan létrehozott poszton a tradicionális magyar kulturális exportcikkek és a magyarországi zsidó kultúra mellett a kortárs kultúra 21. századi hívószavaival … Tovább »
2007. július 5. Üldöztetés-embermentés-újrakezdés címmel a holokauszt emlékének szentelt két tanácskozás előadásaiból jelent meg kötet; A Raoul Wallenberg-kutatás új irányai és A koncentrációs táborok emlékezete című idei konferenciák anyagából készült kiadványt csütörtökön … Tovább »
2007. június 19. Nincs könnyű helyzetben a jelenleg kormányzó baloldali pártkoalíció: a beígért reformokból kevés látszik, viszont a jóléti rendszerre mért csapásai egyre inkább ellene hangolják a közvéleményt. Gyurcsány Ferencnek nagy szüksége van arra, hogy újra és újra … Tovább »
Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.
Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.
„Kívánatos volna némi vérfrissítés”
Interjú Büchler Andrással
Huszonöt éves, orvosnak készült, ám jelenleg kommunikáció-informatika szakos hallgató. Nyolc éve a Hasomer Hacair tagja; először ifjúsági vezető volt, míg tavaly a szervezet egyik csúcsvezetőjeként működött. … Tovább »
Remegve I-ten előtt
Ortodoxia és homoszexualitás
A homoszexualitás kérdését – ortodox körökben – először tette nyilvános vita tárgyává a Remegve I-ten előtt (Trembling Before G-D) című amerikai dokumentumfilm. Az alkotók ortodox zsidókat – nőket és férfiakat – szólaltatnak … Tovább »
Új antiszemitizmus
A Szombat folyóirat konferenciája
Január 21-22-én Új antiszemitizmus: Holokauszt-relativizálás, anticionizmus, Izrael-ellenesség címmel zajlott a lapunk által szervezett konferencia a Bálint Zsidó Közösségi Házban. Az előadók a mai magyarországi … Tovább »
Egy magán-békeegyezményről
Ez év október 10-én Joszi Beilin volt izraeli külügyminiszter (jelenleg a radikális baloldali Merec-Jahad párt képviselője) és Jasszer Abed Rabo volt palesztin államminiszter vendégeskedett a budapesti Közép- Európai Egyetemen (CEU). A két férfiú a nevükhöz … Tovább »
„Zsidónak lenni ténykérdés”
Interjú Kis Jánossal
Kis János 1943-ban született Budapesten. Szülei kommunisták voltak. Édesapja és két anyai nagybátyja koncentrációs táborban pusztult el. Általános iskolásként négy évet az orosz tannyelvű Gorkij Iskolába járt. 1962-ben … Tovább »
„Jobb egy demokrácia, amely gyűlöli a zsidókat…”
„…mint egy diktatúra, amely szereti őket” – fogalmazta meg provokatív alaptételét Budapesten, a Közép- Európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában Natan Saranszki, egykor a leghíresebb szovjet „refuznyik” (kivándorlási … Tovább »