Összesen 9 találat : Botos Ferenc.
Camelia Crăciun, a Bukaresti Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Kara Judaisztika Tanszékének oktatója Románia egyik legismertebb hebraistája – írja róla Răzvan Voncu a România Literară-ban megjelent kritikájában. Camelia Crăciun a Budapesti Közép-Európai Egyetem Történelemtudományi … Tovább »
Én már csak a fiát, az idős korában is népszerű és keresett gyermekorvost ismerhettem személyesen az ötvenes-hatvanas években, akit kis páciensei szeretetből Bandika bácsinak becéztek, és ő ezt szelíden viselte, de a nagyváradi zsidóság tudatában afféle csodarabbiként élt tovább … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Program:
Földváryné Dr. Kiss Réka, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, elnök – Trauma és tabu. Szovjet fogság és emlékezete.
Dr. Botos János, Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem, egyetemi docens – Magyar zsidók a szovjet táborrendszerben 1939-1956.
Dr. Haraszti György, Bölcsészettudományi … Tovább »
Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]
A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.
A nagyhatalmak határozták meg Magyarország sorsát a 20. században – mondta Romsics Ignác történész, akadémikus a Megszállástól megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949 című konferencián a Parlamentben hétfőn. A szakember kiemelte: a két világháború … Tovább »
Egyetlen magyar település városodása, felvirágzása sem fonódik úgy össze a zsidósággal, mint Észak-Magyarország központjáé. Az első zsidó adózó 1717-ben ״pályinka korcsmát” nyitott, s még abban a században hitsorsosai álltak a meggazdagodott, hazájukba visszatért, vagy más … Tovább »
“ne tekintsd privilégiumnak a szenvedést Európában ma nem szenvedni gyalázat
ahol a nap fölkel s lenyugszik elgyötört arcokba pillant
kisebbségek dugott kincse a tisztesség aki ember a vérző kisebbséggel érez”
(Rákos Sándor: “Az emlék jelene 1944” c. poémájából)
Karsai … Tovább »