Összesen 99 találat (81 - 99) : Balog Iván.
Prés alatt
„Romániából kiüldözik a zsidókat”
Az alábbiakban Sós Endre, 1957-1965 közötti MIOK-elnök romániai tapasztalatait megfogalmazó feljegyzését adjuk közre (némileg rövidítve). 1965-ben már rekordsebességgel folyt a romániai zsidóság kivándoroltatása. A román … Tovább »
Őrségváltás előtt, őrségváltás után
Zsidóság a magyar filmiparban és a magyar játékfilmben (1930-45)
A vásári mutatványként induló film az első világháború éveiben került először közeli kapcsolatba a politikával. A kormányok ekkor használták fel először a … Tovább »
1.
Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt írja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsapása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan németek vagy franciák, mint az igazi németek és franciák, addig az értelmiségi zsidók … Tovább »
„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimiláció – valószínűleg nem gondolkodhatunk anélkül, … Tovább »
Történelmet írni
Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, visszakérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos legyek, az égvilágon semmit. … Tovább »
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám
Az orsz. rabbiképző-intézet éppen megjelent értesítője első helyen a mil- leniumról és az ezen alkalomból tartott ünnepélyről szól… A díszülésen Balog Ármin tanár méltatta a nap eseményét; több tanuló hazafias költeményeket szavalt … Tovább »
Hogy pontosítsak, csak hat napunk van a városban, de az a Tisöbov előtti tejesböjt kilenc napjára esik. Legalább nem frusztrál a bécsi kóser húskínálat, a pestinél, finoman szólva, szélesebb választéka (s persze számunkra még a hazainál is borsosabb ára).
A „kóser szupermarket” … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
Zsidó öntudatra ébredésemhez a történelem iránti érdeklődésem adta a kezdő lökést.
Ember Judit filmrendezővel beszélget Surányi Vera
– Amikor felhívtalak a közelmúltban azzal, hogy szeretnélek bemutatni a MAZSIKE klubjában, csodálkozva azt mondtad: „Hiszen egyetlen zsidó témájú filmet sem csináltam még!” A „Ne vígy minket a kísértésbe” harminc éves filmrendezői … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
(sz.é.): Mozgatókerekek
Szécsi Éva: Beszéljük egymás nyelvét!
Hírek
A vilnai foltvarró unokája: Lord Taylor of Gostforth főbíró
V. Gy.: A FÁK-on is kihajt az ág
Szántó T. Gábor: Konrád
Erős Ferenc: A Cinkos-t újraolvasva
Pető Katalin: Ki, ha nem te, és mikor, ha nem most?
Balog … Tovább »
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Balog Iván: Társadalmi zoológia
Szántó T. Gábor: „Ezek a dallamok csak együtt működnek”
Götz Eszter: Jób, az Isten bírája
Fenákel Judit: Találkozás
Várai Emil: A hagyomány őrzői
1848 tavasza: Rendelet az antiszemita zavargások ellen
Komoróczy … Tovább »
Könyvespolc
(Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei. Európa, 1992. Fordította Braun Róbert, Seres Iván, Erős Ferenc, Berényi Gábor, 658 oldal, 500 Ft.)
Alapkönyvet tarthat kezében az olvasó, amelyhez a pártállam idején nem juthatott hozzá, és amelynek ismerete nélkül kevésbé … Tovább »
1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »
A kilencvennégy éves Sásdi Sándorral beszélget Vadász Ferenc
Téli szelektől megtépázott, hófoltos kert, a kapu és a kis ház között kétoldalt sorakozó cölöpökön összefonódó száraz ágak zörgése, földszintes apró családi ház a hozzá hasonlók sorában…
A látogatót … Tovább »
A JÖVŐBEN folyamatosan bemutatjuk az MZSKE egy-egy szekcióját. Ezek mintegy önképzőköri alapon működnek, de sokkal jelentősebbek annál, mint amit ez a középiskolás korunkból ismert szerveződés takar. Műhelyek ezek, melyek a fél évszázados tetszhalálból felébredt maradék magyar … Tovább »
Az első szavak legyenek a tiszteletéi, a köszöntéséi. Kozma Pál tavaly töltötte be 85. életévét. Köszöntsük hát először is azt az embert, aki hihetetlen szívóssággal, akaraterővel, kitartással és szeretettel mindenekelőtt élt; átélte az elmúlt több mint nyolc évtizedet, … Tovább »
