Összesen 30 találat (1 - 20) : Balla Zsófia.
A kiállítás a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Soában elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket.
“A 2B Galéria kiállításának kiindulópontja egy, az Auschwitz-Birkenauba deportált magyar zsidók elpusztításához kapcsolódó, kevéssé ismert … Tovább »
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
Megjelent a 2020. áprilisi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
A … Tovább »
„…visszakanyarodtam az elsőhöz, A dolgok emlékezetéhez, annak a hangjához, persze másképp, talán teltebben.”
Ilyenkor kellene fejlődésről beszélni. Csakhogy Balla Zsófia kapcsán nem olyan egyszerű. Ez a „teltebben” a legjobb szó, amit használni lehet, hiszen kevés … Tovább »
Szobrot hatalmasságoknak emelnek, isteneknek, helytartóinak, uralkodóknak, hadvezéreknek, és a tudomány vagy művészet óriásainak.
Emlékművet az ártatlanul megölteknek, vagy járványban elhunytaknak szoktunk emelni, hogy megkérdezzük Istent: miképp engedhette megtörténni mindezt?
Ha … Tovább »
„A megtévesztési hadjárat még Auschwitzban is folytatódott. Adtak egy levelezőlapot meg egy ceruzát – mondotta tanúvallomásában Földi Márton – és ránk parancsoltak, hogy írjunk a családunknak. Én a nővéremnek írtam, Budapestre. A szöveget egy SS-legény vagy egy kápó diktálta. … Tovább »
Balla Zsófia hét év után jelentkezik új verseskötettel.
A Más ünnepekben az elmúlt időszaknak mintegy keresztmetszetét nyújtja: könyve sűrítés – mondhatnánk: egy konokul csak a lényegre összpontosító költői figyelem eredménye. A szerző nem külsődleges márkajelzetéhez … Tovább »
Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál
Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Szondi Lili bergen-belseni naplója Kovács András Bálint bevezetőjével, Interjúk az Oscar-díjas Saul fia alkotóival, Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával, Földes Györgyi: Sztereotip zsidóképek Radnótiné Gyarmati Fanni Naplójában, Bárdos Pál 80! – novellák, Mezei Márk: Pészach másnaposan, Életút-interjú: Balla Zsófia (Kolozsvár-Budapest).
Irodalmi délutánra invitál a Bibó István Közéleti Társaság és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület. A magyar zsidó sors hét évtizedéről vallanak kortárs írók és költők március 20-án, pénteken, 17:00 órától a Centrál Kávéház galériáján. Az eseményen köszöntőt és bevezetőt mond Konrád György író.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.
Képes beszámoló
A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban.
Balla Zsófia költészete a szó nemes értelmében vett klasszikus
költészeteszményt képviseli, mindez jól látszik legújabb verseskötetet
olvasva is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez a költészet ne lenne
folyamatosan kísérletező, és ne próbálná meg tágítani saját határait,
épp ellenkezőleg…
A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…
A Szombat folyóirat irodalmi estje
Itamár Jáoz-Keszt, és felesége, Hanna tel-avivi otthona egyben az Eked kiadó irodája is. A falak könyvespolccal tele, Itamár saját művei magában több sort elfoglalnak. Kintről a városra jellemző párás levegő árad be és madarak hangja hallatszik, az ablak mellett pedig egy üvegházinak tűnő orchidea pompázik rengeteg virággal. Hanna állítólag másfél évig öntözte, amíg életjelt adott.
Az izraeli Könyvhét idején, nyár elején jelent meg Itamar Jáoz-Keszt fordításában és szerkesztésében a Kortárs magyar költészet héber nyelvű antológiája.
A hiánypótló kiadvány jóvoltából héber fordításban olvasható Juhász Ferenc, Lator László, Csoóri Sándor, Gergely … Tovább »
Mindenki kisebbség címmel október 17-én és 18-án rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője az MTI-nek elmondta: a cím arra is utal, hogy minden ember „egyedi kisebbség”-nek születik, és a modern ember kisebbségi helyzetbe kerül azáltal is, hogy a tradicionális közösségek meginognak.